Az éves adóbevallás benyújtására kötelezettek jelenleg nem tudják, miként kell adókötelezettségüket teljesíteniük – emeli ki Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere blogbejegyzésében.
Bizonytalanságban a cégek
A progresszív kulcs eltörlésének következtében nemcsak az eddig 1%-os adóteherrel adózóknak kell magasabb adóterhet viselniük, hanem azon cégeknek is, amelyek az 500 millió forintos bevételi értékhatárig 0%-os kulcs alá tartoztak. A progresszív adóztatás megszüntetésének kényszere e kört ugyanúgy érinti, mint ahogy a 20-30-40-50 százalékos kulcsban érintetteket a terhek várható mérséklődése.
A reklámadó a tavaly adóelőleget bevalló 700, zömében médiapiaci vállalkozáson túl azt a több ezer médiacéget is érinti, amelynek a tavalyi, illetve a tavalyelőtti reklámbevétele az adófizetési kötelezettséget jelentő 500 millió forintos határt nem érte el. Ezeken a vállalkozásokon kívül a változás érzékenyen érintheti azt a több tízezer vállalkozást is, amelyeknek egyáltalán nem volt, nincs, és nem is lesz reklámbevétele, de saját maguk reklámozása miatt mégis a reklámadó törvény hatálya alá tartoznak.
Lehet, hogy egy kulcs lesz?
Bár a bevételi becslésekből és az egyéb kormányzati kommunikációból úgy tűnik, hogy a reklámadó átalakításakor a kormány igyekezni fog a kisebb piaci szereplőket továbbra is megkímélni az adófizetési kötelezettség alól – a törvény megjelenéséig erre nincs biztosíték. A progresszív kulcsok eltörlésének kényszere miatt lehetséges, hogy a beharangozott 5,3%-os „legfelső” kulcs végül az egyetlen kulcs marad, de azt, hogy ez pontosan kiket fog érinteni, még nem tudni.
Ha csupán annak a 700 vállalkozásnak a számait vesszük alapul, amelyek tavaly adóelőleg bevallást nyújtottak be – tehát reklámbevételük az 500 millió forintot meghaladta -, akkor a minden reklámbevételük után megfizetendő 5 százalékos reklámadó önmagában meghaladná a 20-30 milliárd forintot. Az eddig napvilágot látott számok alapján pedig a kormány 7-8 milliárd forintos adóbevétellel tervez, eszerint nem minden reklámbevétel után kell majd a reklámadót megfizetni.
Egyszerűbb szabályok kellenek
Az adómértéken túl orvosolandó a saját célú reklámozással összefüggő szabályok egyszerűsítése. A reklámadó törvény alkalmazását egyszerűsítené, ha ezek a rendelkezések kikerülnének a törvényből. A jelenlegi szabályozás alapján minden saját honlapot üzemeltető vállalkozás reklámadó köteles tevékenységet végez, függetlenül attól, hogy tevékenysége összefüggésbe hozható-e a reklámozással és ebből akár egy forint bevétele is származna.
A saját célú reklámok mentesítésével egyidejűleg megoldódna az a nagyon sok feszültséget és bizonytalanságot okozó probléma is, hogy a mostani hivatalos magyarázatok szerint saját reklám közzétételekor nemcsak a közzététel miatt felmerülő költség, hanem a közzétett reklám gyártásának költsége is adóalapot képez. Ez a gyakorlat a saját célú reklámokat hátrányosan kezeli az idegen reklámokhoz képest, ahol a gyártási költségek után nem kell adót fizetni.
Előnyben a külföldi szolgáltatók
Az adó médiapiaci kötelezettjei ‘önkéntes’ jogkövetésének a megrendelők bevonásával történő elősegítésére irányuló törekvés teljes kudarcot vallott. Egyáltalán nem ért célt pl. az a törekvés, hogy a reklámozók csak olyan szolgáltatóktól rendeljenek reklámmegjelenést, amelyek a reklámadó kötelezettségüknek deklaráltan eleget tesznek.
Elég csak azokra a külföldi online szolgáltatókra gondolni, amelyeknek hirdetési hatékonysága olyan kimagasló, hogy a megrendelők más reklámtevékenységek rovására egyszerűen inkább beárazták a reklámadó és társasági adó törvény miatti költségnövekedést.
Mi lenne a megoldás?
A megrendelői minőségben reklámadót fizetők száma még az ötvenet sem érte el, az általuk befizetett reklámadó összege pedig valószínűleg jóval alatta marad annak az összegnek, amit a reklámozók az új törvény rendelkezéseinek megismerésére, a helyes joggyakorlat kialakítására költöttek.
Ezért a reklámadó egyszerűsítésekor a legüdvözlendőbb változás az lenne, ha minden, a reklámközzétételt megrendelő vállalkozások adókötelezettségével összefüggő rendelkezést, ideértve a nyilatkozattételt is, hatályon kívül helyeznének. A reklámadó törvény év közbeni változása már csak azért is időszerű, mert az Uniós felfüggesztés csak a reklámközzétevőket érintő progresszív adókulcsok alkalmazására vonatkozott, de a megrendelőket sújtó 20%-os adókulcs továbbra is alkalmazandó maradt.
