Nem változtatott az alapkamat 1,35 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén.
Júliusban a testület úgy fogalmazott, hogy „az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja”. A kínai devizapolitikai lépéseket és a hirtelen lecsökkent kockázati étvágyat azonban megemlítheti a testület három órakor kiadandó közleményében.
Milyen kamatszintet vártak a befektetők?
Július óta stagnálnak a kamatcsökkentési várakozások, a pénzpiaci termékek árazása alapján (3×6 FRA) a befektetők 1,35% körüli mélyponttal számoltak az MNB alapkamat kapcsán.
Kötvény- és forintpiaci várakozások
A kötvénypiaci hozamokat az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos bizonytalanság és az MNB önfinanszírozási programja mozgatta az elmúlt hetekben. A már tavaly nyár óta tartó kamatcsere-tenderek a bankokat a kötvénypiac felé mozdítják el, augusztus elején már nem csak a 3 és 5, de a tízéves eszközt is elkezdték értékesíteni: az első aukción ebből 22,5 milliárd forintértékben adtak el. Az IRS tenderek csökkentik a külföldiek részarányát a magyar kötvénypiacon.
Emellett a kincstárjegyek piacán januárban nem látott mértékű a kereslet a szokásos heti aukciókon. A folyamat azzal jár, hogy a jegybank egyre inkább elköteleződik az alacsony kamatszint mellett.
Így alakul a kamatkörnyezet
A jelenlegi nemzetközi helyzet arra mutat, hogy az általános kamatkörnyezet zéró közeli szinten maradhat: az európai monetáris lazítás mellett az ECB elkötelezte magát 2016 őszéig.
A gazdasági fellendüléssel kapcsolatos aggodalmak most távolabbra helyezik az első amerikai kamatemelés időpontját. Míg a csütörtökön kezdődött részvénypiaci korrekció előtt kb 50 százalékra tette a piac a szeptemberi monetáris szigorítás esélyét az Egyesült Államokban, most ez 25 százalék körül mozog. A hétvégén esedékes a Fed szokásos éves szimpóziuma Jackson Hole-ban, ahol további iránymutatás jöhet a testület vezetőitől, bár Janet Yellen várhatóan nem vesz részt majd az eseményen. A téma az inflációs dinamika és a monetáris politika lesz.
Mivel a magyar inflációs várakozások továbbra is nyomottak az alacsony energiaárak következményeképpen, jelenleg nincs olyan belső faktor, amely a következő hónapokban az alapkamat emelése felé mutatna.
A forint a piaci turbulencia alatt meglehetősen stabilnak mutatkozott, a kockázati megítélésünk 2014 eleje óta javult a piacokon. A tovább csökkenő európai hozamszintek pedig növelik attraktivitásunkat.
Forrás: GazdaságTV.hu
Középtávon sem lehet gond az inflációval
Az Erste Bank elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely a jövőbeli kilátásokat illetően úgy gondolják, hogy az MNB monetáris testülete hosszabb távon kívánja fenntartani az alacsony kamatszintet.
Mint ahogy a júliusi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György, a jegybank elnöke elmondta, a márciusban elkezdett lazítási ciklust a júliusi vágással lezárták. A jelenlegi kamatszint összhangban áll a középtávú inflációs cél elérésével.
Globális trendek is segítik stagnálást
Az infláció esetében a csökkenő olajárnak köszönhetően lefelé mutató kockázatok jelentek meg, ami alátámasztja a laza monetáris politika fenntartását. A júliusi fogyasztói árindexben még nem tükröződött a benzinkutaknál tapasztalható üzemanyagár esés, ami a következő hónapokban átmenetileg újra nulla százalék környékére nyomhatja az inflációs mutatót.
Az elemzők szerint az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja is teret biztosít az alapkamat további szinten tartásához. Az Erste elemzői szerint a jövő év végéig fennmaradhat az irányadó ráta a jelenlegi 1,35 százalékos szinten.
Hosszabb távra rendezik be a kamatszint
Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője úgy ítélte meg: 2016 végéig változatlan maradhat a jelenlegi 1,35 százalékos kamatszint. Az elmúlt hónapban a monetáris tanács lezártnak nyilvánította az idén márciusban újrakezdett kamatcsökkentési sorozatot (melynek során az irányadó jegybanki kamatszintet öt lépésben 75 bázisponttal hozták lejjebb), így a döntés senkit sem ért váratlanul, a forint meg sem rezdült a hírre.
Akorábban közölt információk alapján ez volt az utolsó kamatdöntő ülés, amelyen az alapkamatot még a kéthetes betét, mint irányadó jegybanki eszköz vonatkozásában határozták meg, ugyanis a szeptember 22-i kamatdöntést követően az új irányadó eszköz a fix kamatozású három hónapos betét lesz. A két hetes betétet az MNB nem vezeti ki ugyan, de korlátozza az ebben elhelyezhető likviditást nagyjából 1000 milliárd forintban, december végéig fokozatosan csökkentve az elhelyezhető mennyiséget.
Az infláció változtathat a szinten
Mind az inflációs kilátások, mind a külső finanszírozási környezetre vonatkozó jelenlegi várakozásaik alapján a jegybanki alapkamat 2016 utolsó negyedévéig megmaradhat a jelenlegi szintjén, és akkor is inkább inflációs (illetve ezzel összefüggésben reálkamat-) megfontolásokból, semmint külső nyomás hatására kell majd megkezdeni a fokozatos kamatemelést.
Még ha bele is vág az amerikai Fed szeptemberben a kamatemelésbe (bár ennek esélye az utóbbi napokban erőteljesen csökkent), az amerikai jegybank még annál is fokozatosabban halad majd, mint ahogy eddig vélték a szakértők. Ez viszont – önmagában – kedvez a feltörekvő piacoknak, köztük a magyarnak is, hiszen így kisebb nyomás hárul a forintra és az egyéb magyar eszközárakra.
Vannak figyelmeztető jelek
A Nézőpont Intézet kommentárjában kifejti, hogy a hazai inflációs folyamatok lassan ugyan, de kezdenek „felpörögni”, ami elsősorban a bázishatásoknak köszönhető. Az alacsony alapkamat környezet továbbra is támogathatja a hazai gazdaságpolitikai folyamatokat.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a világgazdasági centrumok között kialakult monetáris divergencia, az olajár idei mélypontja, illetve egyes feltörekvő piacokon kialakult tőzsdei pánik és leértékelődési hullám is gondot okozhat. A Nézőpont szerint az MNB-nek leginkább az európai folyamatokhoz kell igazodnia, ezért a hazai monetáris kondíciók lazán tartása felelős döntésre utal.
Ellenáltak a régió devizák
Az elmúlt hetekben egyes feltörekvő piacokon (kínai, orosz, brazil) kialakult leértékelődési hullám is kockázatot jelenthet a magyar gazdaságra, mivel sok befektető tévesen egy lapon szokta említeni ezekkel a piacokkal Magyarországot és a visegrádi régiót. Ennek ellenére a régiós valuták nem kerültek a leértékelődési hullámba.
A Nézőpont Intézet szerint a következő időszakban a tartósan laza monetáris kondíciók jellemezhetik a hazai folyamatokat, ez pedig kedvező hatást gyakorolhat a gazdaságpolitika menetére.
