Az EurActive segítségével összegyűjtöttük azokat az embereket, akik meghatározzák Európát a következő évben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”106″]
Donald Trump
A Brexit okozta sokk után rögtön letaglózta Európát Trump győzelme. Az új elnököt január 20-án fogják beiktatni a Fehér Házban, és intézkedései nagy hatással lehetnek Európára. Az amerikai költségvetés mértéktelensége felemelheti a cégeket abban az Európában, ahol a lassú gazdasági növekedés továbbra is politikai bizonytalanságot generál.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Jarosław Kaczyński
Brüsszellel dacolva a jobboldali kormány teszteli az EU hatáskörét, és lassan kialakul egy Kelet-Nyugat határvonal. Az EU februárig adott időt Varsónak, hogy változtasson a hangnemen. Kaczyński azonban számít szövetségeseire a szankciók megvétózásában.
Geert Wilders
A holland szavazók a kutatások szerint bizalmat szavaznak az iszlámellenes pártnak, így a legnagyobb párt lehet a parlamentben. Európa meg fogja látni, hogy egy alapító tag hogyan kezeli azt az embert, aki a kilépésre voksol. Beengedi, vagy inkább távol tartja?
Theresa May
May híres mondása: „A Brexit Brexitet jelent.” Ezt azért majd kicsit bővítenie kell, mikor március 31-én elküldi a levelet Brüsszelbe, és elkezdődik a visszaszámlálás.
Felvette a pókerarcot, mivel muszáj egyesítenie az országot és a kormányt, hogy szembe szállhassanak az európaiakkal, akik azt hiszik, hogy minden egyes dolog, amit a briteknek adnak, azzal egy újabb szöget vernek az EU koporsójába.
Marine Le Pen
A fentiek egyike sem lehet gond, ha az EU-ellenes Nemzeti Frint vezetője megnyeri május 7-én a francia elnökválasztást. A többi jelölt hiánya miatt elég valószínű az első körös győzelem április 23-án.
A Brexit és Trump után már senki sem hisz a közvélemény kutatásoknak. És a 48 éves jelölt már megnyerte magának olyan emberek millióit is, akik sosem szavaztak apjára. Sok múlik azon is, hogy ki lesz az ellenjelölt. Ha ő veszi át a nemzetet, akkor lehet, hogy az az Unió végét jelenti, legalábbis annak az Uniónak a végét, amit mi ismerünk.
Vlagyimir Putyin
A Kreml vezetője nehezen érthető taktikát játszik, hogy helyreállítsa Moszkva befolyását. Barátokat és ellenségeket is szerez egyaránt. Krím elcsatolása óta az EU is megosztott Oroszországot illetően.
Július 31-ig újra dönteniük kell az EU tagállamainak a szankciók meghosszabbításáról, vagy eltörléséről. Ha Trump megkezdi a sort, és Amerika lazít a gyeplőn, akkor az EU már bajban lesz a szankciók meghosszabbításával.
Angela Merkel
Merkel negyedszer is indul a kancellári posztért, miközben javában dúl az európai migránsválság. Az biztos, hogy nem lesz egyszerű menet. A 62 éves kelet-németországi fizikus szerint a stabil Európa kulcsa a biztos alappillérek. De vajon képes egyedül is a csodákra, ha a szomszéd országok darabjaira hullanak?
Margrethe Vestager
Az EU dán versenypolitikai biztosa kitartóan harcol a multik adóelkerülése ellen, és kijelentette, hogy az Apple után most a McDonald’s és az Amazon került a látóterébe.
Az idei év egyik legfigyelemreméltóbb kezdeményezése az Európai Bizottság keményvonalas újítása volt az adóelkerüléssel kapcsolatban. Érdekes, hogy Vestager mennyire szabad kezet kap ebben a feladatban.
Recep Tayyip Erdogan
A török elnök túlélt egy puccskísérletet júliusban, számos terrortámadást kezel, és az egyik legrosszabb időszakban elnököl az EU és Törökország közötti viszonnyal kapcsolatban. Folyamatosan kritizálják a Brüsszel és Ankara között létrejött megállapodást a menekültválsággal kapcsolatban, és Erdogan folyamatosan a határok megnyitásával fenyegetőzik, ha Ankara nem kapja meg az uniós tagságpt.
Mario Draghi
Az Európai Központi Bank elnöke nyugodtan felügyeli az euróövezet lassú fellendülését a pénzügyi válság után, és a „minden marad a régiben” felfogása a jelek szerint nem változik.
Saját eszközeivel próbálja meg kihúzni a pangó növekedésből az Uniót, de nem elképzelhetetlen, hogy az EU-nak elfogy a türelme.
