Jogi alapon kezelik a helyzetet
Angela Merkel a Berliner Morgenpost című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy Németországban az alaptörvényből következő „világos jogi alapokra” épül fel a menekültügyi szabályozás. A politikai menedékjog alapvető emberi jog, és ez a jog „nem ismeri a menedékkérők számának korlátozását” – mondta Angela Merkel a pénteken készült interjúban.
Németországnak „erős, gazdaságilag egészséges országként megvan az ereje, hogy megtegye mindazt, ami szükséges” – tette hozzá a kancellár.
Sokaknak kell majd hazatérniük
Ugyanakkor „az embereknek van érzékük a méltányosságra, és elvárják, hogy Európában mindenki ugyanúgy elfogadja ezt a feladatot, mint mi” – mondta Angela Merkel. Annak érdekében, hogy „befogadni és integrálni tudjuk a valóban védelemre szorulókat, a másik oldalon szükséges, hogy visszatérjenek a hazájukba mindazok, akik láthatóan nem rendelkeznek a (Németországban) maradás perspektívájával”. „Ezen is dolgozunk” – jegyezte meg a német kancellár a pénteken készült interjúban.
Az európai menekültválsággal kapcsolatban Németország álláspontja eddigi is az volt, hogy a védelemre szorulókat be kell fogadni, és minél hamarabb vissza kell juttatni hazájukba mindazokat, akiket nem ér üldöztetés. Ez mindenekelőtt a nyugat-balkáni menedékkérőkre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgáraira) vonatkozik, akik a Németországban menedékjog iránti kérelmet benyújtó emberek legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát teszi ki.
Repülővel küldik haza őket
A Der Spiegel című hírmagazin a szombaton megjelent számában azt írta, hogy az idén már 10 ezernél is több menedékkérőt toloncoltak vissza hazájukba, körülbelül annyit, mint tavaly egész évben.
A tartományok egyre határozottabban hajtják végre a kitoloncolásról szóló hatósági döntéseket, például egyedül Hessen tartományból az idén több mint egy tucat charterjárattal szállítottak vissza a kérelmük elutasításával Németország elhagyására kötelezett menedékkérőket Tiranába és Pristinába – Albánia és Koszovó fővárosába -, és az év végéig további 19 járat indul még. Észak-Rajna-Vesztfáliában is számos járatot szerveznek, ezek Szerbiába, Macedóniába és Koszovóba szállítanak elutasított menedékkérőket, a tartományi rangú Berlin vezetése pedig havonta két ilyen charterjáratot tervez indítani.
Önként is elmennek
Ugyanakkor sokan önként távoznak Németországból a kérelmük elutasítása után, az idei első fél évben 12 600-an voltak. Körükben 85 százalékos volt a nyugat-balkániak aránya – írta a Der Spiegel.
Milliós létszámot várnak
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke, Manfred Schmidt a hírmagazinnak azt mondta, hogy az év végéig további 75 ezer nyugat-balkáni menedékkérő ügyét zárják le. Várhatóan néhány kivételtől eltekintve az összes kérelmet elutasítják. „Ezeket a döntéseket aztán következetesen végre kell hajtani, és az elutasított menedékkérőknek a lehető leggyorsabban el kell hagyniuk az országot” – tette hozzá.
A nyugat-balkáni menedékkérők körében eddig is 99 százalék fölött volt az elutasított kérelmek aránya. Ugyanakkor a menedékkérőkről az eljárás végéig – átlagosan több mint 5 hónapig – gondoskodni kell, ami erősen megterheli a menekültügyi ellátórendszert. A kormány ezért most egyebek mellett azt tervezi, hogy csökkentik a pénzbeli ellátás arányát a természetbeni ellátás javára, hogy ezzel is csökkenjen a német menekültügyi rendszer vonzereje a nyugat-balkáni országokban. A kormány még szeptemberben elfogad egy javaslatcsomagot a menekültügy újraszabályozásáról, és erről októberben dönthet a törvényhozás.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese. Több tartományi vezető szerint a már háromszor fölfelé módosított előrejelzést is felülírhatja az idő, így akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma
A britek biztosítanák a líbiai határt
A BBC szombati értesülései szerint kis létszámú, hozzávetőleg kéttucatnyi katonából álló csoport utazna Líbiába, hogy segítsen az észak-afrikai ország határainak biztosításában. A brit védelmi minisztérium idézett illetékese szerint ez döntő jelentőségű az Európába irányuló menekültáradat megfékezése szempontjából.
A név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékes szerint a brit kormány támogatja azt a folyamatot, amelynek célja nemzetközileg elismert kormány létrehozása Líbiában, és London már terveket készít e kormány megsegítésére.
David Cameron brit miniszterelnök a héten többször is kijelentette: a menekültválság megoldásához szükséges elemek közé tartozik, hogy Líbiában új kormány jöjjön létre, emellett foglalkozni kell a szíriai válsággal is. Cameron szerint a most kialakult menekültválság fő felelősei közé tartozik Aszad szíriai elnök, valamint az Iszlám Állam „mészárosai”.
Hadba szállnak az IS ellen
A BBC szombati értesülései szerint a brit kormány a jövő héten kezdődő őszi politikai szezonban „előkészíti a terepet” ahhoz, hogy a brit királyi légierő (RAF) Szíriában is bekapcsolódhasson az Iszlám Állam elleni nemzetközi légi hadműveletbe.
Szíriában van a legnagyobb probléma
A brit közszolgálati médiatársaság által idézett egyik kormányforrás szerint a Downing Street azzal fog érvelni, hogy az Irakban folytatott légi hadjárat sikeres, az Iszlám Állam struktúrája leépülőben van, a terrorcsoport területeket veszít, több vezetőjét megölték, de a nagyobb probléma most már Szíriában van.
A brit parlament tavaly szeptemberi rendkívüli ülésén adta nagy többséggel hozzájárulását Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel folyó iraki légi hadműveletekbe.
Már most is részt vesznek akciókban
Az RAF Tornado harci repülőgépekből álló kontingenst vezényelt Ciprusra, és jelenleg is ez az egység vesz részt a brutalitásáról hírhedté vált terrorszervezet iraki állásai elleni légitámadásokban.
Parlamenti felhatalmazás kell
A brit királyi légierő hadműveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni bevetésekre. A brit kormány álláspontja mindig is az volt, hogy ha a szíriai bevetés szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni, annak ellenére is, hogy nem írja elő törvény a parlamenti jóváhagyást a nemzetbiztonsági indokokkal alátámasztott külső katonai beavatkozásokhoz.
Michael Fallon brit védelmi miniszter a nyári szünet előtti utolsó parlamenti vitanapon kijelentette: az Iszlám Állam terjeszkedését „a válaszlépések lehetséges legteljesebb körével” kell megakadályozni, és „erősen indokolt”, hogy Nagy-Britannia ennek érdekében az eddigieknél többet tegyen Szíriában is.
Még bőven hely a szigetországban
Bob Geldof, a nagyszabású segélykoncertjeiről is közismert rockzenész a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap szombati kiadásában közölt cikkében sürgette a brit kormányt és a lakosságot minél több szíriai menekült befogadására. Geldof szerint szégyent hoz Nagy-Britanniára, ha nem engedi be „a világ legszomorúbb sorsú embereit”.
Hangsúlyozta: nem igaz az az érvelés, hogy Nagy-Britannia máris túlzsúfolt, mivel területének 97 százaléka beépítetlen, tehát „van hely bőven”. „Nincs szükség a mocskosul hangzó brit élettér-szövegelésre (…) ez már akkor is ócska képtelenség volt, amikor Hitler ordibálta ezt a marhaságot, és ma is az” – fogalmaz szombati cikkében a zenész.
Geldof szerint az sem igaz, hogy a menekültek elvennék a britek munkahelyeit, mivel egyrészt a brit foglalkoztatási ráta szinte a csúcson van, és a gazdaságnak csak haszna származhat azokból a szakképesítésekből, amelyeket ezek „az elképzelhetetlenül bátor emberek magukkal hoznak”.
Továbbra is elutasítják a rendszert
A Nicolas Sarkozy volt francia államfő által vezetett legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságaik annak ellenére nem változtatnak a menekültek elosztására irányuló kvótarendszer elutasításán, hogy Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök egyre szolidárisabbnak mutatkozik a menekültek befogadását illetően – írta szombat délután megjelent számában a Le Monde.
A francia balliberális napilap szerint a francia jobboldal továbbra is kemény álláspontot képvisel a migrációs kérdésben, noha a párton belül is felerősödtek a szolidaritásra vonatkozó felhívások.
Különvélemények
A párt vezető politikusai közül Francois Fillon volt miniszterelnök, Nathalie Kosciusko-Morizet és Bruno Le Maire volt miniszterek is a menekültek befogadása érdekében emeltek szót, a Köztársaságiak hivatalos álláspontja ugyanakkor nem változott a kvótarendszer elutasítására vonatkozóan.
Pálfordulás az államfőnél
Lydia Guirous, a párt szóvivője azért bírálta Francois Hollande államfőt, mert csütörtökön véleményt változtatott és bejelentette, hogy Berlin és Párizs közös javaslatokat nyújtott be az Európai Bizottságnak a menekültek elosztása érdekében. Franciaország júniusban még visszautasította az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a tagállamoknak méretük, forrásaik és a lakosság arányát tekintve kötelezően be kellene fogadniuk menekülteket.
Nicolas Sarkozy pártelnök szerint a kvótarendszer nyílt felhívás a migránsoknak. A volt államfő továbbra is szigorú közös európai migrációs politikát sürget. A lap szerint Sarkozy számára ez az egyetlen tartható álláspont, ha a 2017-es elnökválasztást megelőző jövő évi jobboldali előválasztáson a jobboldali tábor keménymagját magához akarja csábítani.
Erős szavak
Az exelnök legnagyobb párton belüli riválisa, Alain Juppé volt külügyminiszter sem változtatott véleményt az elmúlt napok eseményeinek hatására. Álláspontja szerint véget kell venni „a teljesen nyitott (migrációs) politikának”. „Európának ki kell mondania, hogy nem tudja a világ teljes nyomorát befogadni” – hangsúlyozta Juppé még augusztus végén a Le Monde-nak. Szerinte az a legfontosabb, hogy Európa a forrásnál tartóztassa fel a migrációs áradatot, ehhez együtt kell működni Afrikával, és a határok ellenőrzését meg kell erősíteni.
Eric Ciotti a párt főtitkár-helyettese viszont elismerte a lapnak, hogy amióta a jobboldali brit és német vezetés nagyvonalúbbá vált a migránsokkal szemben, „a szigorú álláspontunkat egyre nehezebb tartani”.
Erősödnek az indulatok
A hivatalos irányvonalat ellenző hangok egyre jobban felerősödtek. Francois Fillon volt kormányfő szerint például „természetes, hogy el kell osztani a menekülteket az európai országok között”. Nathalie Kosciusko-Morizet pedig úgy vélte, hogy „több együttérzést kellene tanúsítani a menekültek irányában”, mert „Európa a becsületével játszik”. Ezek a vélemények azonban kisebbségben maradtak, a párt vezetőinek többsége szerint Franciaország nem tud „hosszú távra” befogadni menekülteket.
A Le Monde szerint a jobboldal hajthatatlanságának az az oka, hogy a decemberi regionális választásokon a jobboldal legfőbb ellenfele a szélsőjobboldali Nemzeti Front lesz az ország nagyon sok helyén, és miután a felmérések szerint a franciák 52 százaléka, azon belül is a jobboldali szavazóknak pedig 68 százaléka nem támogatja a menekültek befogadását, a jobboldali jelöltek elsősorban a választóik igényeinek megfelelően szigorú álláspontot képviselnek a bevándorlási és a közbiztonsági kérdésekben.
