A bank a megadott határidőre leszerződte az MNB által rendelkezésére bocsátott teljes refinanszírozási keretösszeget, azaz 44 milliárd forintot, annak köszönhetően, hogy helyesen mérte fel a kvóta meghatározásánál a piaci igényeket, és munkafolyamatait hatékonyan és gyorsan szervezte meg.
Mire fordítják a hitelt a vállalkozások?
A vártnál nagyobb volt az érdeklődés az új hitelek iránt, és a bank stratégiájában is kiemelt helyen szerepelt, hogy minél több forrás új hitelként realizálódjon. Ennek eredményeként az I. pillérben fele-fele arányban oszlanak meg az új hitelek és a hitelkiváltás. Az új hiteleken belül a kkv-knál a beruházási hitelek vannak túlsúlyban, 65% ezek aránya, míg 35 % a forgóeszközhitelként igényelt összeg. A Budapest Bank azon kevés bankok közé tartozik, amely a mikrovállalkozások részére is elkülönített keretet, itt több mint 200 szerződés született, melyekből közel azonos a beruházási és a forgóeszközhitelek aránya (55 és 45%).
A Budapest Bank – amely a hazai kkv-k partnere – figyelembe véve ügyfelei igényeit és azt a célt, hogy a lehető legtöbb vállalat részesedjen a programból, kisebb összegű szerződésekre fókuszált. A kkv-k esetében az átlagos hitelösszeg 100-150 millió forint, mikrovállalkozásoknál pedig 8-10 millió forint.
A hitelcélokat tekintve a kkv-knál elsősorban az eszközpark felújítása, az amortizálódott berendezések lecserélése jellemző. Számos cég beruházásra elnyert EU-s vagy állami támogatása kiegészítéséhez vette igénybe az új forrást, így például egy Baranya megyei, 120 főt foglalkoztató tetőcserépgyártó vállalkozás 800 millió forintos fejlesztését részben a GOP vissza nem térítendő innovációs támogatásából, önerőből és az MNB hitelprogram keretében kapott hitelből kívánja megvalósítani. Mikrovállalkozásoknál a leggyakoribb hitelcél a tárgyi eszközök beszerzése.
Lendületet adott az MNB hitelprogramja
Az I. pillér hitelkeretéből a volument tekintve főként az agrár (30%) illetve a kereskedelmi szektor (18%) és a feldolgozóipar (13%) vállalkozói részesültek. A földrajzi elosztást tekintve Budapest, és ettől alig elmaradva az észak-nyugat-magyarországi régió jár az élen.
A II. pillér közel 20%-át a bank átcsoportosította az I. pillérbe, így a devizahitelek kiváltására igényelt összeg végül a teljes keret közel 40%-t tette ki. Az ügyfelek átlagosan közel 100 millió összegű devizahitelt – elsősorban euró és svájci frank alapú – hitelt váltottak át.
„Az MNB programja pezsgést hozott a piacon, mind a vállalatok, mind a bankok aktivitása megnövekedett. A Budapest Bank stratégiája szerint a kapott összeg elosztását úgy alakította, hogy minél több vállalkozás valósíthasson meg új beruházást, és meglevő partnerei mellett új ügyfeleket is kiszolgáljon. A program hosszú távú piaci hatását csak ezután fogjuk látni, de a visszajelzések azt vetítik elő, hogy a vállalkozások most lendületet kaptak a további fejlesztésekhez is” – mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.
