A szakember úgy fogalmazott: egyértelműen érezhető, hogy megpezsdült az élet a történelmi borvidéken, köszönhetően egyebek mellett az új borvidéki rendtartásnak, a kutatóintézet újraindításának, és annak is, hogy a kormány 2013. decemberi határozata alapján jelentős fejlesztések kezdődhetnek meg Tokaj-Hegyalján, a térség településein.
Feldman Zsolt, a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen azt mondta: a kutatóintézetben új kísérleteket, tudományos munkát végeznek, amely alapján sokkal hatékonyabb és eredményesebb lehet a szőlőtermesztés, ami a jó és kiváló tokaji bornak az alapja. Tokaj-Hegyalján jelenleg furmint, hárslevelű, muskotályos, zéta és az úgynevezett kövérszőlőből, azok fajtáiból készítenek bort.
Prácser Miklós szólt arról is, hogy a szőlészek, borászok abban bíznak, hogy a kutatóintézet közelebb kerül hozzájuk, az alkalmazott kutatásokkal, fejlesztésekkel érdekeiket, ugyanakkor a borvidék érdekeit is szolgálja. A történelmi borvidék szerkezetátalakítási tervei között szerepel, hogy a legkiválóbb szőlőalapanyagot biztosító területeket újra telepítik, összhangban a világörökségi címből is fakadó táj-rehabilitációs kötelezettséggel.
