Egyre globálisabbak a bankszektorral kapcsolatos félelmek. Az európai parkettek után, immár az amerikai kereskedésbe is átgyűrűztek. Tegnap az S&P 500 pénzügyi szektora vezette a lejtmenetet 1,5 százalékkal. A bankpapírok közül a Goldman Sachs és a JPMorgan egyaránt 2,2 százalékot esett. Vajon nyakunkon az újabb pénzügyi válság vagy csupán beszállási pontok kínálkoznak?
Még mindig a régi nóta?
Valójában semmi újdonság, csak a régi bajok fájnak a szektornak – vélekedett Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. Emlékeztetve, hogy a legnagyobb gondja az ágazatnak a jegybankok egyre hosszabban tartó alacsony kamatpályája. Ráadásul, akármerre nézünk, ugyanazt látjuk. Nemcsak a Fed halogat, de az EKB és a japán jegybank is galamblelkű.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Ehhez társulnak az egyedi sztorik, mint a Deutsche Bank látványos vergődése, vagy a mostanáig világ legértékesebb bankjának tartott Wells Fargo fiktív számla ügye.
A fiskális lazítás reménye
Nem újdonság a bankoknak az alacsony kamatkörnyezet. Régóta fájó pont, hiszen a legfőbb bevételi forrásuktól esnek el emiatt. Más kérdés, hogy az amerikai mennyiségi lazítás éveiben a szárnyaló tőzsdéken pótolhatták a kieső profitot.
Ám a QE korszak lezárulta, a szigorodó szabályozói környezet és a kiélezett piaci verseny még rátesz egy-egy lapáttal a bajokra.
Hogy miben reménykedhetnek a bankok? Talán a fiskális lazításban. Hogy az államok a bankszektor bevonásával ösztönzik a beruházásokat. Csak az a bökkenő, hogy az Egyesült Államokban komolyabb lépés már csak az új elnök beiktatása után várható. Ráadásul, több nagy európai országban is választások lesznek, melyek szintén fékezik a fiskális politika reformját.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Merkel tényleg összebútorozott?
A közelgő német választások is színezik a Deutsche Bank ügyét – hívta fel a figyelmet Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Emlékeztetve, már 2008-ban is támadták Angela Merkelt, amiért házigazdája volt a DB akkori vezére, Josef Ackermann születésnapjának. Arról szóltak a cikkek, hogy a politikus, úgymond, összebútorozott a bankvezérrel. Most újra előkerült ez a régi téma, mondván, a német állam nem elég kemény a pénzügyi szektorral szemben.
Mint mondta, ehhez képest épp ellenkező a helyzet, amennyiben a német kancellár vonalvezetése nyílegyenes: nincs állami bankmentés a részvényesek és a kötvényesek bevonása nélkül. Ennek ellenére rontja a népszerűségét a német bankok jövedelmezőségének romlása. Annál is inkább, mert a DB elkerülhetetlennek látszó feltőkésítését megszenvedheti a részvényárfolyam, s a kötvényesek is kamatbevételtől eshetnek el.
A britek állnak nyerésre
Ráadásul, sötét árnyékot vet az európai pénzügyi szektorra a Brexit. Egyre hangsúlyosabb az a nézet, hogy a londoni city csak nyerhet a brit kilépésen, míg a kontinentális bankrendszer nagyot bukhat rajta.
Elemzők a kereszttulajdonlás veszélyeire figyelmeztetnek, mondván, ha bedőlne egy nagyobb pénzintézet, akkor a válság futótűzként terjedne az Unióban.
Éppen ezért a shortosok már az EKB beavatkozására spekulálnak.
