Múlt pénteken ismét bebizonyosodott, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (SZIT) alakulással kapcsolatos spekulációkat komolyan kell venni a hazai kispapír piacon. A Konzum azért szerzett meghatározó részt az Appeninnben, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társasággá alakítsák a társaságot.
Fellazították a szabályokat
Nyár elején módosította az Országgyűlés a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó törvényt. Bár az eredeti törvényt már 2011-ben kihirdették, ám az első 6 évben egyetlen ilyen társaságot sem alapítottak. A friss módosítások azonban számos könnyítést tartalmaznak.
Talán a legszembetűnőbb változás, hogy 10 milliárd forintos induló tőke helyett immár 5 milliárd is elég az alapításhoz. További kikötés a 25 százalékos közkézhányad, s hogy ezen belül egy részvényes tulajdoni hányada sem haladhatta meg a jegyzett tőke 5 százalékát. A módosítás nyomán azonban 5 százalék feletti tulajdonjog esetén is fenntartható lesz a SZIT-státusz, amennyiben egyik tulajdonos szavazati joga sem haladja meg az 5 százalékot.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hárman is jelentkeztek
A tőzsdei cégek közül elsőként a Graphisoft Park lépett, majd következett a BIF, de az Appeninn is jelezte, hogy céljai között szerepel a SZIT-státusz elérése. A GParkot a SZIT előszobájának számító SZIE-ként már nyilvántartásba is vettek, SZIT-té pedig legkésőbb 2018 végéig alakulhat.
A SZIT kedvező adózási feltételekkel biztosítja a részvényeseknek az ingatlanbefektetéseik hozamából való részesedést. Alapvető, hogy a SZIT minden évben a nettó eredmény 90-100 százalékát kifizesse osztalékként a tulajdonosoknak. Cserébe nem kell se iparűzési adót, se társasági nyereségadót fizetniük ezeknek a társaságoknak.
Adósoron lehet látványos
Elemzők szerint az új társasági forma leglátványosabban az adózási soron mutatja majd meg a pozitív hatásait. Emiatt a nettóprofit-várakozások emelkednek az érintett társaságok esetében. Hogy ez mennyire jelentős lehet, az is mutatja, hogy a Graphisoft Park épp a SZIT-té alakulás kapcsán várható adózási előnyök miatt emelte meg 10 százalékkal a nettó eszközértékre vonatkozó kalkulációját.
Arra lehet számítani, hogy a SZIT-státusz összességében pozitív hatást gyakorolhat a társaságokra, vagyis a várható haszon meghaladja az átalakulás költségeit. És emellett részvényesi szempontból is kedvezőnek mondható az osztalékfizetési előírás.
