Ki kell védeni a támadást
Orbán Viktor az idei év komoly veszélyének azt tartja, hogy „Nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz”, szerinte Magyarországon és a visegrádi együttműködés másik három országán, Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon óriási a nyomás.
Ennek tárgya az – folytatta -, hogy sikerül-e „legyömöszölni a közép-európai országok torkán” egy olyan új EU-s migránsrendszert, amely feljogosítaná az uniót arra, hogy az egyes tagállamok által befogadott migránsokat kötelező erővel szétosszák a többi ország között.
A március elejére előrehozott EU-csúcs tétje tehát az, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvótarendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyamatosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná Magyarországra azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar beengedni, és a déli határoknál fel is tartóztat – mondta.
A miniszterelnök e „brüsszeli támadás” kivédését tartja a legfontosabb feladatnak a következő hetekben és hónapokban.
Már eddig is ránk akarták erőltetni
Orbán Viktor közölte: a magyar kormány szerdai ülésén értékeli a helyzetet, és alakítja ki az álláspontját arról, hogyan kísérelje meg visszaverni azt a „brüsszeli kísérletet, hogy egy brüsszeli szabályrendszer segítségével, folyamatosan, éveken keresztül, beláthatatlan nagyságrendben olyanokat költöztessenek, telepítsenek be Magyarországra, akikkel nem kívánunk együtt élni”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Emlékeztetett egyúttal arra, hogy az EU korábban már hozott egy egyedi döntést 160 ezer migráns betelepítéséről, Magyarország – Szlovákiához hasonlóan – azt sem fogadta el, pert indított, és azt akarja, hogy a bíróság mondja ki: „ezt a kötelezettséget jogszerűtlenül tették Magyarország nyakába”.
Elfogadták a magyar megközelítést
A tavalyi évet a bevándorlás szempontjából értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2015 nehéz év volt az egész EU-nak, hiszen „milliós nagyságrendben, ellenőrzés nélkül, azonosítatlan és ismeretlen néptömegek jelentek meg a kontinens és Magyarország déli határainál”. A magyar válasz az „ellenőrzés, azonosítás, megállítás és visszafordítás” volt, ahogyan azt a schengeni szerződés előírja – mondta.
Szerinte a mostani EU-csúcs legfontosabb fejleménye az volt, hogy először fogadták el a magyar megközelítést egész Európára nézve, és mondták ki, hogy a legfontosabb feladat a migránsok megállítása.
Brüsszelben világossá tették – folytatta -, hogy a külső határokat meg kell védeni, ami korábban másodlagos volt más menekültügyi és humanitárius szempontokhoz képest.
A józan ész útjára léptek
Azt is világossá tették, hogy Schengent mindenkinek száz százalékosan be kell tartania – mondta Orbán Viktor, aki szerint az unió politikai értelemben ott van, ahol egy évvel ezelőtt kellett volna lennie.
Megjegyezte, a balkáni útvonal országai, beleértve Ausztriát is, „a józan ész útjára léptek”. „Akárhogy is variálják, színezik, magyarázzák”, valójában az uniós csúcson azokat az elveket fogadták el, és azokat a teendőket jelölték meg, amelyeket a magyar kormány eddig is képviselt a migráció kérdésében – állapította meg.
Ebből – mondta – azt következik, hogy „a déli határaink megvédése lehetségessé vált”, sőt ha az osztrákok és a balkáni útvonalon elhelyezkedő államok tartják a szavukat, akkor Magyarország déli határait könnyebb lesz megvédeni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem lesz könnyű, a fizikai akadályokat meg kell erősíteni, „az sem lehetetlen, hogy ki kell őket terjeszteni”, amiről még nem döntött a kormány, de felkészült erre az eshetőségre.
Közösen lépte fel a V4-ek
A miniszterelnök beszámolt az Országgyűlésben az EU megreformálására vonatkozó brit javaslatokról is, amelyeket elfogadtak a brüsszeli csúcstalálkozón.
Jelezte, több ügyben is egyetértés volt, így például az EU versenyképesebbé tételéről, a kevesebb bürokráciáról és a nemzeti parlamentek jogalkotási szerepének megnöveléséről Brüsszellel szemben. A legnagyobb érdeklődést a szociális ellátások brit rendszerével kapcsolatos kérdések váltották ki, és – mint mondta – fontos EU-s, közép-európai, azon belül magyar érdekeket kellett megvédeni.
A miniszterelnök hangsúlyozta, a visegrádi négyek országainak közös fellépése eredményeképpen sikerült megvédeni azt az elvet, hogy a szabad munkavállalás továbbra is az unió egész területére és annak minden polgárára kiterjed.
Sikerült megvédeni, hogy a Nagy-Britanniában járulékot fizetők szociális ellátását ne érintsék: „aki fizet valamilyen szociális ellátásért (…), annak jár továbbra is, ami eddig” – fejtette ki a kormányfő.
Nem úszták meg vita nélkül
Az igazi vita a járulékot nem fizető harmadik országbeliek ellátása körül volt – folytatta Orbán Viktor, ismertetve: ezeket sem lehet elvenni, csak megfelelő indoklás és külön döntés után egy ideig felfüggeszteni.
Kijelentette: azokat a juttatásokat is sikerült megvédeni, amelyekért egyébként járulék alapon nem fizettek az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A miniszterelnök fontos eredménynek nevezte, hogy a tervezett módosítások nem vonatkoznak az ingázókra. A gyermekek után járó támogatások ügyében azt közölte: ezeket szintén nem lehet elvenni, de ha a gyermek nem a munkavégzés helyén, vagyis nem Nagy-Britanniában él, akkor az utána járó támogatást indexálni lehet, így a juttatást annak az országnak a létfenntartási költségéhez igazítják majd, ahol a gyermek tartózkodik. Az adatok szerint Magyarország esetében körülbelül 220 ilyen érintett van – tájékoztatott.
A maradásra voksolunk
Orbán Viktor fontos tanulságnak nevezte, hogy az európai uniós csúcson elért eredményeket Magyarország nem lett volna képes elérni Szlovákia, Csehország és Lengyelország nélkül.
A kormányfő kijelentette: „a magyar virtus” nem lett volna elegendő az elért eredményekhez, ahhoz az is kellett, hogy Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország kormánya végig közös álláspontot képviselt. Ezért köszönetet mondott a szlovák, a lengyel és a cseh kabinetnek.
Annyit változtattak az EU-n, amennyit szerződésmódosítás nélkül lehet, most már a britek döntenek arról, hogy tagok maradnak-e – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország megtiszteltetésnek érzi, hogy Nagy-Britanniával egy közösségben van, és örülne, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna.
