A KSH kedd reggeli jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a naptárhatás kiszűrésével 3,8 százalékos volt a növekedés. Az előző negyedévhez mérve 0,8 százalékos volt a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedése az előző negyedévi 0,9 és az első negyedévi 1,3 százalék után.
Határozott gyorsulást várnak
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az utolsó negyedévben határozott gyorsulásra számít, így idén éves átlagban a GDP 4 százalékkal nőhet. Jövőre 4,2 százalékra gyorsulhat a növekedés üteme fogyasztási dinamika, a lakás- és irodaátadási hullám, az EU-források, és más állami beruházások felfutása, új autóipari kapacitások, új feldolgozóipari beruházások miatt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Az európai és magyarországi konjunktúra indexek csúcson vannak, ezzel együtt Suppan Gergely szignifikáns felfelé mutató kockázatokat lát a jövő évi növekedésre nézve.
A kilátások évtizedek óta nem voltak ilyen kedvezőek figyelembe véve azt is, hogy a hazai növekedés nem eladósodás, hanem a tartalékok szignifikáns növekedése mellett zajlik, így a fenntartható növekedés meghaladhatja a jelenlegi növekedési ütemet – írta a Takarékbank elemzője.
A gyorsabb növekedést ugyanakkor a munkaerőhiány korlátozhatja, így egyrészt a gyors bérdinamika hosszabb ideig fennmaradhat, ami növelheti a fogyasztást, a vállalatok pedig további technológiai és gépberuházásokra kényszerülnek, ami növeli a beruházásokat, és végül a termelékenységet, ezzel egyúttal pedig a növekedési potenciát is.
A belső kereslet a húzóerő
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint kedvezőnek mondható, hogy a harmadik negyedévben már gyorsult a magyar gazdaság növekedési üteme a második negyedéves 3,3 százalékhoz képest. A régiós növekedési statisztikák ugyanakkor azt sugallják, hogy a többi közép-kelet európai ország jobban tud profitálni az általános európai fellendülésből.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Erste elemzői nem látnak olyan tényezőt, amely miatt felül kellene írniuk az idei évre prognosztizált 3,7 százalékos GDP növekedési ütemet. A fellendülést továbbra is a döntően belső keresleti elemek vezérlik, az élénkülő fogyasztás és a növekvő beruházások. A fogyasztás és a beruházás magas importvonzata miatt azonban a nettó export hozzájárulása mind a harmadik negyedévben mind az év egészében negatív lehet. A jövő évben 3,4 százalékos lehet a növekedés tempója.
Továbbra is meghatározó tényezőnek látják a rendelkezésre álló EU-s források felhasználásnak időbeli lefutását, a reálbér-növekedés mértékét és annak a fogyasztói keresletre gyakorolt hatását, illetve az európai konjunktúra tartósságát.
Magára talált az ipar
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője arra figyelmeztet, hogy az első becslésből még nem lehet részletesen látni, melyik ágazat milyen mértékben járult hozzá a növekedéshez.
A gyorsabb növekedés többek között a lakossági fogyasztás bővülésének, ezen belül is a piaci szolgáltatások felfutásának köszönhető. Az ipar is magára talált, szeptemberben például a munkanaphatással tisztított adatok több mint 8 százalékos emelkedést mutattak, emellett az építőipar masszív bővülése is segíti a növekedést.
Az idén 3,7 százalékkal növekedhet a GDP, amiben az uniós források mellett a háztartások fogyasztása és az ipari termelés játszhat főszerepet. Szerinte jövőre 3,5 százalékos lehet a GDP-bővülés, azaz némi lassulás várható.
Negatív meglepetés
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a KSH adatközlése enyhe negatív meglepetést okozott, bár a piaci elemzők és az ING is lefelé mutató kockázatokat jelzett.
A felhasználási oldalon a fogyasztás járulhatott leginkább hozzá a növekedéshez a kiskereskedelem és a szolgáltató szektor kedvező teljesítményét látva. Meghatározó lehetett a növekedésben a beruházás is, amire az építőipar szárnyalása utal. Az ipar szerepe elhanyagolható lehetett a harmadik negyedévi GDP-növekedésben, ebből következően a nettó export sem tudott érdemben hozzájárulni a gazdaság teljesítményéhez.
Az ING várakozásai szerint az idei év utolsó negyedévében a gazdasági aktivitás tovább erősödhet, elérheti akár a 4 százalék feletti mértéket, amivel az év egészében 3,8 százalékos teljesítményt regisztrálhat a magyar gazdaság.
Európa helyzete is számít
A CIB Bank elemzése szerint a növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az erőteljesen javuló európai konjunktúra szerepe is jelentős. A legnagyobb húzóerőt jelentő német gazdaság bővülése a harmadik negyedévben a piaci konszenzusnál gyorsabb, 2,3 százalékos volt, s az euróövezet egésze is hasonló vagy akár még nagyobb ütemben növekedhetett ebben az időszakban. A régiós versenytársak növekedési üteme a lengyel, a cseh, illetve a román esetben is meghaladta a várakozásokat.
Az idei teljes éves növekedés ezzel meghaladhatja a 3,5 százalékot, de valószínűleg nem éri el a 4 százalékos ütemet – vélekednek a CIB Bank elemzői.
