Stabil az ágazat helyzete
Fazekas Sándor a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron és Kiállításon megrendezett sertéstartói és -tenyésztői konferencián kiemelte: míg a sertésválság nyomán egyes országokban 20-25 százalékkal csökkent a sertéslétszám, addig Magyarországon a sertéságazat kibocsátása 6,1 százalékkal nőtt, és a vágóhidak teljesítménye is több mint 5 százalékkal bővült.
Jelezte, hogy az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének hatására az egy főre eső évi sertéshúsfogyasztás 1 kilogrammal 25-28 kilogrammra nőtt Magyarországon, de hozzátette, hogy még így is elmarad az uniós 32 kilogrammos átlagtól. Magyarországon a sertéságazat helyzete stabil, megfelelőek a piaci körülmények és az átvételi árak is – mondta Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke az MTI-nek a tanácskozáson.
Az ágazat helyzetének javulása az évtized elején kezdődött, amikor elkészült az ágazati stratégia, és ennek nyomán fejlődésnek indult az ágazat. Ennek első lépése volt az élősertés és a félsertés áfájának csökkentése, majd a sertés tőkehús áfájának csökkentése. Ennek hatására fehéredni kezdett az ágazat, amelyben korábban mintegy 40 százalék volt a becslések szerint a feketegazdaság aránya.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ágazat növekedési pályára állását az is jelezte, hogy korábban 170-180 ezer volt az anyakocák száma, mára ez a létszám eléri a 210 ezret. Így 3 millió felett van a sertésszám – mondta az MSTSZ elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése az ország keleti határán rendkívül súlyos gondot okoz mind a sertéstartóknak, mind a feldolgozóknak.
A sertéspestistől kell tartani
Amennyiben Magyarországon is megjelenik az afrikai sertéspestis, úgy 25-30 százalékkal eshet vissza a magyarországi sertések száma becslések szerint. Ezt Horváth István szerint mindenképpen meg kell akadályozni, mivel nemcsak a sertéstartóknak okozna gondot a betegség, hanem a feldolgozóknak is, mivel a magyar sertéshúst kitiltanák a betegség miatt a távol-keleti piacokról, így nem lehetne szállítani magyar sertéshúst sem Kínába, sem Dél-Koreába, sem pedig Japánba.
Ez pedig azt jelentené, hogy a magyar sertésállomány mintegy 30-35 százaléka 1,2 millió sertés gyakorlatilag eladhatatlanná válna, és a belföldi piacon megjelenve ez a mennyiség túltermelési válságot, jelentős árcsökkenést okozna. Ezért a MSTSZ javasolja, hogy az ukrán határon kerítéssel védjék a magyar területet annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne kerülhessen be az országba a kórokozó.
Új rendszabályok
Emellett szigorú állategészségügyi rendszabályokat kezdeményeznek a keleti országhatáron, és a határellenőrzéseknél is szigorú élelmiszerellenőrzés bevezetését javasolják.
A gazdálkodók az állattartó telepek korszerűsítéséhez támogatást is igénybe vehetnek, így Horváth István szerint a következő két évben akár 30-40 százalékkal is nőhet a sertéslétszám Magyarországon. Ezt akadályozhatja meg, ha az afrikai sertéspestis kórokozója bekerül az országba – figyelmeztetett.
