„Oroszország nem adta bizonyítékát, hogy kész a kelet-ukrajnai fegyverszünetre és megoldásra, épp ellenkezőleg, az oroszbarát lázadóknak nyújtott aktív támogatásával szerepet játszott abban, hogy a konfliktus kiszélesedett” – áll a Borge Brende norvég külügyminiszter által kiadott közleményben.
„A kelet-ukrajnai helyzet napról-napra romlik. Fontos, hogy a nemzetközi közösség egységesen reagáljon Oroszország lépéseire” – tette hozzá a külügyminiszter.
Norvégia, amely nem tagja az EU-nak, de csatlakozott az Európai Gazdasági Térséghez, július 30-án már bejelentette, hogy csatlakozna a Moszkva elleni európai szankciókhoz, de közölte, hogy előbb a parlament jóváhagyását kéri, ami meg is történt.
A jobboldali kormányt ebben a szándékában a baloldali ellenzék is támogatta.
Léptek az oroszok
Moszkvának az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt az EU július 29-én újabb szankciókat fogadott el Oroszország ellen, amelyek korlátozzák az uniós piacokhoz való hozzáférést, tiltják fegyverek és kényes energetikai technológiák, valamint a kettős rendeltetésű – a polgári mellett katonai célokra is felhasználható – áruk eladását.
Oroszország válaszlépésként elrendelte az Európából származó élelmiszerimport nagy részének egy évre történő leállítását. A lépés súlyosan érinti a norvégiai lazactenyésztőket, akiknek 2011 és 2013 között Oroszország volt a fő felvevő piaca.
Tavaly Norvégia 295 ezer tonna halat szállított Oroszországba, 6,5 milliárd korona értékben (246 milliárd forint), az eladások 81 százaléka lazac és pisztráng volt.
