Megjelentek a friss inflációs jelentés keretszámai is, a jegybank középtávon lefelé módosította a várakozásokat. Az idei évre vonatkozóan az inflációs előrejelzés változatlanul 2,4 százalékon áll, de jövő évi előrejelezést 2,8 százalékól 2,5 százalékra csökkentették.
A GDP növekedési prognózis változatlan maradt, erre az évre 3,6 százalék, 2018-ra 3,7 százalékos növekedést jelez előre az MNB.
A legfontosabb eszköz
A jegybank legfontosabb eszköze 2015 szeptembere óta már a három hónapos futamidejű MNB-betét. Az eszköz hozama szolgál irányadó jegybanki kamatként, ennek a hozama tükrözi leginkább a monetáris folyamatokat.
Az eszközt 2016. október 26-a óta mennyiségi korlátozás mellett lehet igénybe venni, melynek a negyedéves keretösszegét folyamatosan csökkentették, legutóbb idén júniusban, 500 milliárdról 300 milliárd forintra, mely a harmadik negyedévre vonatkozott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A mai, újabb csökkentéssel az eszköz lényegében jelképessé válik. A Monetáris Tanács értékelése szerint a három hónapos betéti korlátozás betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. A jövőben a forintlikviditást nyújtó swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik, tette hozzá a jegybank.
Lefelé módosítás
Az inflációs prognózis várható, lefelé módosítására július óta utalt a jegybank, amikor a közleményben egy apró, de fontos módosítás volt: a jegybank az idei évben már nem várja az infláció érdemi fellendülését, és az inflációs cél (3 százalék) fenntartható elérése csak 2019 elejétől várható, és a külső környezet továbbra is lefelé mutató kockázatot hordoz.
A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése alapján az árstabilitási cél egy negyedévvel később, 2019 közepére érhető el fenntarthatóan. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, míg nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet.
Az áremelkedés ütemét a mérsékelt importált infláció mellett a jövő évre tervezett áfakulcs-csökkentések is lassíthatják. Ugyanakkor a belső fogyasztás 2018-ban tovább élénkülhet, amennyiben tovább csökkenne a jövedelemadó, a munkára rakódó terhek csökkentése pedig a vállalkozások helyzetén javíthatna. A jövő évi adócsomaggal kapcsolatos javaslatokról egyelőre nem ismerünk konkrétumokat.
A forint helyzete
A forint árfolyama az elmúlt időszakban gyengült az euróval, és a dollárral szemben is, amelynek egyik oka a jegybank szóbeli intervenciója volt, amikor jelezték, hogy készek további monetáris lazítást végrehajtani.
Ezt követően az euró-forint árfolyama kilépett a pirossal jelzett csökkenő trendcsatornából, és a fekete 200 napos mozgóátlagot is átlépte. A mai döntés hatására az árfolyam erősödésnek indult, mert a piaci szereplők radikálisabb döntésekre számítottak. A hosszabb távú technikai kép alapján egy negatív korrekció kedvező belépési lehetőséget teremthet a következő hetekben a 306-307-es tartományban, melyet ismét egy emelkedő hullám követhet.
A jegybank komfortzónája jól láthatóan a 303-315-ös sáv, a sáv felső szélének közelében – végső esetben – a devizatartalék némi csökkentésével tudná visszaerősíteni a forintot, ehhez van mozgástér a devizatartalék, és a rövid lejáratú külső devizaadósság különbségéből adódóan, de erre várhatóan nem kell sort keríteni az ország kedvező fundamentumai, illetve a beáramló uniós pénzek átváltásából adódó forinterősítő hatás miatt.
