A nemzetközi hitelminősítő kimutatása szerint minden eddiginél magasabbra, 65 százalékra emelkedett azoknak a befektetési cégeknek az aránya, amelyek nagy kockázatnak tartják az euróövezeti deflációt.
Az EKB sem tudja kezelni a deflációs veszélyt
Az előző, tavaly októberben elvégzett hasonló felmérés során a válaszadók 53 százaléka sorolta a deflációt a jelentős európai kockázatok közé, és már ez az arány is rekord volt a Fitch Ratings ilyen jellegű piaci felméréseinek addigi történetében.
A Fitch új, idei első körkérdésére válaszoló – összesen 8200 milliárd euró kötvénybefektetői tőkét kezelő – alapok alig 27 százaléka vélekedett úgy, hogy az EKB a mennyiségi enyhítéssel kezelni tudja a deflációs veszélyt.
A hitelminősítő a felméréshez fűzött szerdai elemzésében közölte, hogy saját alapeseti prognózisa nem számol elhúzódó euróövezeti deflációval, mivel a cég a valutauniós gazdaság fokozatos élénkülését és az olajárak emelkedését várja.
Az euróövezeti defláció azonban a Fitch Ratings londoni elemzői szerint is változatlanul érdemi kockázat, tekintettel a gazdasági kilábalás folyamatának ingatagságára és az alacsony inflációs várakozásokra. A Fitch felidézi, hogy januárban mínusz 0,6 százalék volt a tizenkét havi euróövezeti infláció a decemberben mért mínusz 0,2 százalék után, és az Európai Unió 28 gazdasága közül 23-ban mértek negatív éves inflációt a múlt hónapban.
Korlátozott lesz az EKB élénkítő hatása
Az elhúzódó defláció veszélyei közé tartozik az adósságállomány reálkamatainak és az adósság reálértékének emelkedése, a befektetési eszközök árfolyamának ebből eredő esése – és így fedezeti eszközként képviselt értékük eróziója -, az eszközminőség ehhez kapcsolódó romlása, valamint – a deflációs várakozás meggyökeresedése esetén – a fogyasztási és a beruházási kiadások halasztása.
A Fitch Ratings elemzői az EKB mennyiségi enyhítésének várható hatásaival kapcsolatban hangsúlyozták: egyelőre az is bizonytalan, hogy a globális pénzügyi válság óta más nagy ipari gazdaságokban végrehajtott hasonló jegybanki eszközvásárlási programok milyen hatást fejtettek ki a különböző monetáris transzmissziós csatornákon keresztül.
A hitelminősítő szerint az EKB mennyiségi enyhítési ciklusának a kereskedelmi banki hitelellátás felfutása révén megnyilvánuló élénkítő hatása korlátozottnak bizonyulhat, mivel a legtöbb euróövezeti kereskedelmi bank finanszírozási és likviditási forrásai már most is bőségesek, és elsősorban a hitelkereslet hiánya okozza a problémát.
Az euróövezet kifelé viszonylag zárt gazdaság
Az eurójegybank mennyiségi enyhítési programjának hatékonyságával kapcsolatban más nagy londoni házak is kételyeket fogalmaztak meg.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői szerint az euróövezeti környezetben több olyan jelentős különbség is van, amelyek arra utalnak, hogy kisebb a mennyiségi enyhítési ciklus sikerének esélye, mint az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában.
Az euróövezeti cégek számára például a mennyiségi enyhítés elsődleges transzmissziós csatornájának számító finanszírozási piacok – a banki finanszírozás túlsúlya miatt – jóval kevésbé fontosak, mint más térségekben. Mindemellett az ingatlanpiaci aktivitás – amely Nagy-Britanniában a fogyasztói bizalom javításának egyik tényezője volt – szintén kevésbé hatékony az euróövezetben, ahol alacsonyabb a saját tulajdonú lakóingatlanok aránya.
Kétséges az euró gyengüléséből eredő versenyképességi előnyök érvényesülése is, mivel az euróövezet kifelé viszonylag zárt gazdaság, ezért nehéz érdemi élénkítést elérni az árfolyamcsatornán keresztül – hangsúlyozták a CEBR londoni elemzői.
Ha lépést akar tartani, akkor emelje kétszeresére a keretet
A ház szerint mindezt egybevetve megállapítható, hogy bár az EKB-nak a mennyiségi enyhítés kipróbálásán kívül nem sok más választása maradt a jelenlegi deflációs környezetben, a jegybanki eszközvásárlást azonban ki kell egészíteni szerkezeti reformokkal, valamint költségvetési ösztönzőkkel is azokban az eurógazdaságokban, amelyeknek erre módjuk van.
Egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint az EKB-nak legalább a kétszeresére kellene emelnie az eszközvásárlásra szánt keret összértékét, ha GDP-arányosan mérve lépést akar tartani az amerikai Federal Reserve, illetve a Bank of England – a brit jegybank – eddigi mennyiségi enyhítési programjaival.
A Bank of England az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos (150 ezer milliárd forintos) mennyiségi enyhítéssel az éves brit GDP-érték 20 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a brit gazdaságba.
A Capital Economics kimutatása szerint a Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának értéke megközelítette az Egyesült Államok hazai össztermékének 25 százalékát.
