Nőtt a kereslet
Megszakadt a lefelé tartó keresleti trend, ugyanis július hónapban 74 pontról 79-re ugrott a Keresleti Index. Ez még így is az idei második leggyengébb szint, mégis látványos ugrás az év eleje óta tartó folyamatos esést követően.
Az ország keleti felén 217– a nyugati oldalon pedig 205 ezer Ft-os négyzetméter áron vették a panellakásokat júliusban. Ugyanez a típus Pesten 331-, Budán pedig 367 ezer Forintért cserélt gazdát. Téglaépítésű lakásokat Kelet-Magyarországon 308, keleten 247 ezer Ft/négyzetméter áron vásároltak a vevők. Ugyanezt a típust Pesten 444, Budán 552, a Belvárosban pedig 571 ezerért vették négyzetméterenként.
Felújítandó használt lakást Kelet-Magyarországon vettek legkevésbé, a tranzakciók mindössze 5 százalékában. Az ország többi részén ugyanezt a minőséget 8 százalék körüli arányban vásárolták. A kiváló minőségű ingatlanokat keleten vették leginkább, az esetek 37 százalékában, míg a nyugati megyékben csak minden negyedik volt ilyen. Közép-Magyarországon ugyanezt a minőséget az esetek 30 százalékában vásárolták.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Családi házakra Budapesten lehetett a legkevesebbet, 5 százalékot alkudni. Pest Megyében már 6 százalék, vidéken 9 százalék volt erre az ingatlantípusra az átlagos alkumérték. Lakások esetén már kisebb árcsökkenést kellett az eladóknak elszenvedniük, mindössze 3-4 százalékot, legyen az panel, vagy téglalakás.
Budapesten kevesebb lett a befektető
Júliusban szinte minden ötödik leendő vevő megjelölte a XIII. kerületet, mint potenciális vásárlási célpontot. Ezzel kiemelkedik a mezőnyből, ugyanis a második legkedveltebb, XIV. vagy VII. kerületet is a vevők 16 százaléka jelölte csak meg. A szomszédos VI. kerület is népszerű volt, azt a vevőjelöltek 15 százaléka választaná.
A Duna House adatai szerint néhány százalékkal csökkent a befektetők jelenléte Budapesten az előző hónapokhoz viszonyítva, de így is a legerősebb csoport, amely a vevők több mint harmadát tette ki. Jellemzően 29 millió Forint körül költöttek lakásokra. Őket az elsőlakás vásárlók és a nagyobba költözők követik, egyaránt 22-22 százalékot kitevő jelenlétükkel.
Vidéken általában a nagyobba költözők csoportja a legnépesebb, júliusban azonban a befektetők vették át azt a pozíciót. A vevők 31 százaléka vallotta magát ennek, és 15,5 millió körüli ingatlanokat vettek. A vevők negyede elsőlakás vásárló volt, másik negyede pedig nagyobba költöző, így a vevők köre nagyon hasonló lett a fővárosiéhoz.
Kapósak a nagyobb ingatlanok
Kiugró a budapesti eladók közül azok tábora, akik nagyobb lakásba szeretnének költözni. Az összes eladás szinte felében nyilatkozták, hogy ez áll az értékesítés hátterében. Második helyen szinte eltörpül a kisebbe vágyók csoportja, akik az eladások csupán 18 százalékában szerepeltek. Vidéken is a nagyobba költözők voltak a legtöbben. Az esetek 35 százalékában nyilatkoztak úgy az eladók, hogy „kinőtték” előző lakásukat. Örökölt ingatlant az eladók 27 százaléka értékesített, átlag 12,3 millió Forintért.
Tavalyhoz képest Budapesten több nagyméretű lakást vásároltak, kifejezetten a 60-80 m2-es ingatlanok aránya nőtt meg. A négyzetméter árak erőteljesen a magasabb tartományokba tolódtak, 450 ezer forint alatti négyzetméter áron már nem sok lakást lehet a fővárosban találni.
Pesten 2016-hoz képest leginkább a 15-20 millió forintos lakások aránya, míg Budán a 35 millió forint feletti ingatlanok aránya emelkedett leginkább. Pest megyében sokat nőtt a 160 négyzetméter feletti ingatlanok aránya, országosan azonban jelentősebb változás nem történt az elmúlt egy évben, ami a lakások méretét illeti.
Budapesthez hasonlóan vidéken is nőttek a négyzetméter árak, jóval nagyobb a 200-250 ezer forintos négyzetméter áron értékesített lakások aránya 2016-hoz képest. Legnagyobb arányban országosan a 10-15 millió forint közötti ingatlanokat vásárolták, de Pest megyében sokat nőtt a 40 millió forint felettiek aránya is.
