Megismerhetjük a részleteket
Annika Breidthardt, a bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője részletesen beszámolt arról milyen javaslatot adtak át a hitelezők a görög kormánynak. A szóvivő elmondta, hogy az eredeti reformprogramban, a csőd elkerülése érdekében kapott hitelekért cserébe Athén azt vállalata, hogy 2015-re 3 százalékos elsődleges költségvetési többletet mutat majd fel.
Ezt jelentős mértékben, 1 százalékra csökkentették az idei évre a hitelezők. A szóvivő tudatta, hogy a középtávra kitűzött célt is 3,5 százalékra mérsékelték 4,5 százalékról, teljesülését pedig 2016-ról 2018-ra halasztanák. „A célokat a görög hatóságok is elfogadták. Kérdés, milyen hiteles az elkötelezettségük, hogy el is érjék őket” – fogalmazott Breidthardt. A bizottsági szóvivő szerint a tények óriási mértékű elferdítése azt állítani, hogy a hitelezők nyugdíjcsökkentést követelnek. Rámutatott arra is, hogy ez az egyik legnagyobb kiadási tétel a görög büdzsében, és az egyik legdrágább nyugdíjrendszer az uniós tagállamok között, ezért reformja valóban része az Athénnal szemben támasztott elvárásoknak.
Nem kell csökkenteni a nyugdíjakat és béreket
„Az intézmények nem kérik az egyéni nyugdíjak csökkentését” – húzta alá a szóvivő, megemlítve, hogy a nyugdíjkorhatár kitolása, a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének fokozatos kivezetése és azoknak a tényezőknek a felszámolása jöhet szóba, amelyek az idő előtti nyugdíjba vonulásra ösztönöznek. Breidthardt ismertette, hogy éves szinten a GDP 1 százalékát kitevő megtakarítást kellene Athénnak produkálnia a nyugdíjrendszeren, ehhez képest 2016-ra 71 millió eurós, a GDP 0,04 százalékának megfelelő intézkedést javasolt a görög kormány ezen a téren.
„Nem igaz, hogy az intézmények újabb bércsökkentést követelnek” – hangoztatta a szóvivő, rámutatva, hogy a hitelezők a közszférában alkalmazott bértábla korszerűsítését kérik, a költségvetés szempontjából semleges módon, emellett a javaslat azt tartalmazza, hogy a béreknek a termelékenységgel összhangban kellene növekedniük, figyelembe véve az ország versenyképességét. A hitelezők és Athén egyeztetésein az áfarendszer átalakítása is vitás pont.
Átalakítják az ÁFA-rendszert
A görög kormány arra tett javaslatot, hogy egy 23 százalékos általános áfakulcs mellett még egy kedvezményes kulcsot alkalmazna és egy további, 6 százalékos adókulcsot termékek nagyon szűk körére. „Görögország áfarendszere töredezett, és mindenki egyetért abban, hogy egyaránt szükséges és hasznos is volna az adóbeszedés hatékonyságának növelése” – hangoztatta Breidthardt, hozzátéve: ezen a területen a hitelezők nyitottak a tárgyalásra, ha a számok a végén stimmelnek.
Margarítisz Szkínász, a brüsszeli testület vezető szóvivője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a bizottság pusztán közvetítő az egyeztetéseken, ő maga nem Görögország hitelezője, Athénnak az euróövezet „18 másik demokráciája” és a Nemzetközi Valutaalapon keresztül a nemzetközi közösség adott kölcsön.
