Az egy ipari park 230 hektárjára tervezett, 37 milliárd jüan (6 milliárd dollár) beruházási értékű nukleáris fűtőanyag-feldolgozó kapacitása 2020-ra elvileg elérte volna az ezer tonnát. A város és a CNNC márciusban kötött szerződése szerint a létesítmény kiválasztott helyszíne körülbelül 100 kilométerre esett volna Hongkongtól, illetve Makaótól.
A lakosság azonban nem fogadta lelkesedéssel az elképzelést, és ennek hangot is adott azt követően, hogy a hónap elején napvilágra került a projekt kockázatait értékelő jelentés. A hatóságok tíz napot adtak a dokumentummal kapcsolatos lakossági véleménynyilvánításra.
Az először pénteken felvonuló tüntetők egyértelmű biztonsági kételyeiknek adtak hangot, és transzparenseiken kifejezésre juttatták: „az életet választanák az atom helyett”. A helyi kormányzat előtt demonstráló tömegnek terelőkorlátok, rohamsisakos katonák, rendőrök állták útját.
A helyszíni beszámolók szerint a polgármester-helyettes szombati bejelentését a lakosság véleményének tiszteletben tartásáról az emberek nem fogadták egyöntetű megnyugvással, mert attól tartanak, hogy azzal csak hitegetik őket. A szombati tüntetés azonban a több mint százfős rendvédelmi csapat „rábeszélésére” elmaradt, a tömeg feloszlott.
Kína nukleáris fűtőanyag-feldolgozó üzemeinek többsége a nyugati országrészben található, miközben az atomerőművek javarésze a keleti, fejlett partvidék régióiban működnek. A szóban forgó ipari park létrehozását a szállítási költségek indokolták, az üzemeltetés hatékonyságát kívánták növelni vele – közölte a Hszinhua hírügynökséggel az eseményekre reagálva egy iparági szakértő.
Cse Hszüe-feng szerint mivel Hosan térségében viszonylag több atomerőmű van, indokolt volt a beruházást erre a vidékre tervezni. Ráadásul a geológiai körülmények ezen a részen megfeleltek ehhez, a feldolgozás folyamata minimális sugárzással jár, s nem veszélyezteti a környezetet.
Kínában most dolgozzák ki a nukleáris energiatermelés új, átfogó rendszerét. A központi kormánynak az energiagazdálkodásról tavaly októberben kiadott fehér könyve szerint az országban 15 atomerőmű működik összesen 12,54 gigawatt kapacitással, továbbá – a világon egyedülálló mértékben – 30 van épülőfélben. Elkészültükkel 32,81 gigawattal fog nőni az erőművek összteljesítménye.
Kínában becslések szerint évente 30-50 ezer „tömegmegmozdulás”, tüntetés történik, s ezek többsége már inkább a környezetszennyezéssel hozható összefüggésbe, mint sem a földkisajátításokkal, illetve azok alacsonynak tartott kárpótlási összegével. A Tsinghua Egyetem korábban közölt kutatása szerint ugyanakkor 2000 és 2010 között a tömeges zavargások száma megduplázódott, és elérte az évi 180 ezret.
