Javuló tendencia, de még mindig szomorú kép
A magyar lakosság véleménye a gazdaságról javuló tendenciát mutat az elmúlt fél évben. Amíg 2016 őszén a lakosság 67 százaléka vélekedett úgy, a nemzetgazdaság helyzete összességében rossz volt, addig 2017 tavaszára ez az arány 56 százalékra mérséklődött.
A javulást magyarázhatja, hogy ez alatt az időszak alatt közel 13 százalékos nettó béremelkedés történt, s a kiskereskedelmi forgalom bővülése is csaknem 4 százalék volt az első fél évben.
Az uniós pénzek újraindult beáramlásának köszönhetően jelentősen nőtt az ország gazdasági kibocsátása is a nem túl fényes 2016-os év után. A helyzetről alkotott vélemény azonban továbbra sem pozitív: a magyar lakosság az Uniós átlagnál 5 százalékponttal nagyobb arányban érzi úgy hogy a nemzetgazdaság helyzete inkább rossz mint jó. Kérdés, hogy miért ilyen borúlátó a hazai lakosság, ha a statisztikák alapján ennek ellenkezőjét kellene várnunk?
Miért vagyunk ennyire borúlátók?
Segíti annak megértését, hogy a lakosság miért nem érzi a gazdasági növekedés pozitív hatásait, ha összevetjük a felmérések további eredményeit.
Magyarországon messze a legfontosabb kérdésnek az egészségügy állapotát és a létbiztonságot tekintik az emberek az EU felmérése szerint. Mivel ezekben nincs vagy alig van javulás, a pozitív változásokat a lakosság nagyobb része nem tapasztalja a mindennapi életében.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Eurobarometer ráadásul azt is kimutatta, hogy az egészségügy leromlását és létbizonytalanság növekedését kétszer nagyobb arányban tartja problémának a magyar lakosság, mint az EU tagállamainak átlaga.
A migránsellenes kampányoknak is láthatóak a hatásai, mivel a választók ezt jelölték meg a második legfontosabb problémának. Igaz, a gazdasági helyzet alakulását és az emelkedő árakat csaknem ugyanilyen arányban tartják gondnak.
Mennyire égető probléma a migrációs válság?
Érdemes azonban kiemelni a két kutatás módszertanának egy különbségét. A migráció ugyanis csak az Eurobarometer vizsgálatában szerepel előkelő helyen.
Az International Republican Institute vizsgálata szerint a migráció csak a lakosság 4 százalékának okoz gondot, miközben kiemelkedő a szegénység (28 százalék), a korrupció (15 százalék), a munkanélküliség (13 százalék) és az egészségügy állapota (12 százalék) miatti aggodalom.
Ez annak a következménye, hogy míg az EU felmérésében csak konkrét lehetőségek közül lehetett választani, addig az amerikai intézet esetében a lakosság a saját véleményére hagyatkozhatott; s láthatóan sokuknak a folyamatos hazai sulykolás ellenére sem jutott eszébe a migráció.
A gazdaság jövője fontosabb
Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy honfitársaink többségét közvetlen környezetük és az ország gazdasági jövője foglalkoztatja a leginkább.
A növekvő aggodalom azonban nem véletlen: a gazdaság elmúlt évekbeli folyamatos növekedésének gyümölcseit, a reáljövedelem 6 év alatti 15,5 százalékos növekedését az ország lakosságának felső 10-15 százaléka élvezi leginkább, hiszen az összes jövedelemből nekik nőtt a részesedésük, míg a maradék 80 százalék esetében az arány stagnált vagy csökkent.
