Ezt vizsgálták
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célvizsgálatot folytatott a Quantis Consulting Zrt.-nél, a társaság tevékenységét 2012 januárjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakban áttekintve. A vizsgálat célja az volt, hogy a jegybank képet kapjon a Quantis működésében megjelenő kockázatokról, és megvizsgálja a függő – illetve korábban független – biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt az MNB ma publikált határozatában nyomatékosan felszólította a többes ügynököt, hogy mindenkor adjon – számításokkal is alátámasztott – részletes tájékoztatást az addigi megtakarítási életbiztosításukat megszűntetni és ezzel párhuzamosan új, azonos célú életbiztosítást kötni kívánó ügyfeleiknek az e lépésekkel járó költségekről, jellemzőkről.
A Quantis-nak a jövőben gondoskodnia kell a biztosításközvetítő természetes személyei jogviszonyára vonatkozó adatbázisok valós, naprakész nyilvántartásáról, előbbi jogviszonyok megszűnése időpontjának valósághű felügyeleti lejelentéséről, az ügyfelektől érkezett panaszokra pedig – a jogszabálynak megfelelően vezetett panasznyilvántartás vezetése mellett – 30 napon belül minden esetben részletesen megindokolt írásos választ kell adnia.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Vizsgálják a megvalósulást
A többes ügynöknek a jogsértések kapcsán idén augusztus végéig kell beszámolnia az MNB határozataiban előírt intézkedések teljesítéséről. A feltárt hiányosságok miatt a jegybank 50 millió forint felügyeleti és 2,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a biztosításközvetítő társaságra.
A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank súlyosító tényezőként vette figyelembe többek közt, hogy a QUANTIS egyik legfontosabb kötelezettségét szegte meg azzal, hogy huzamosabb időn át egyes életbiztosítási ügyfeleinek nem nyújtott szakmailag megalapozott tájékoztatást a szerződések megszűntetésére, újak megkötésére vonatkozó előnyökre és hátrányokara vonatkozóan.
Miközben ez ellentétes lehetett az ügyfelek érdekével, a biztosításközvetítő számára vagyoni előnyként jelent meg. A fogyasztói panaszok késedelmes időbeni megválaszolásával kapcsolatos, szintén rendszerszintű jogsértés pedig az egyes ügyfeleknek a jogérvényesítéshez való jogát csorbíthatta.
Ez lenne az elvárás
Az MNB azt is elvárja – az esetenként határon átnyúló biztosítók termékeit is közvetítő – többes ügynököktől, alkuszoktól, hogy megtakarítási célú életbiztosítások értékesítése esetén elsősorban a jegybank ajánlásában szereplő maximális Teljes Költség Mutató (TKM) limiteknek megfelelő konstrukciókat ajánlják a fogyasztóknak.
Az ettől való eltérés csak akkor minősíthető szakmailag körültekintőknek, ha a magyar piacon nem érhető el az ügyféligénynek megfelelő, az ajánlással összhangban álló nyugdíjbiztosítás.
Így lépett korábban a jegybank
Tavaly az MNB és a jogalkotó átfogó, úgynevezett etikus szabályozást vezetett be az életbiztosítási piacon, amelynek egyik célja éppen az, hogy visszaszorítsa a nem kívánatos közvetítői gyakorlatokat és a korábbiakhoz képest magasabb szinten biztosítsa a termékek transzparenciáját.
A jegybank mindenkor arra hívja fel az ügyfelek figyelmét, hogy lehetőleg ne egy ajánlatból válasszanak, hasonlítsák össze a különböző termékeket, azok költségeit. Ehhez segítséget nyújt a költségek összehasonlítását támogató TKM-mutató, amelyet az MNB rendeletben szabályoz.
A jegybank begyűjti és egy fogyasztóbarát felületen keresztül elérhetővé teszi a TKM-adatokat (https://tkm.mnb.hu). Javasolt e felület használata a megtakarítási célú életbiztosítások megkötése előtti tájékozódáshoz.
