A hitelállomány alakulása
Szeptemberben a háztartások hitelállománya 24,5 milliárd forintos növekedést mutatott. A forinthitelek állománya 25,4 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 0,9 milliárd forinttal csökkent. A háztartások betétállománya tranzakciókból eredően 21,3 milliárd forinttal csökkent.
A forintbetétekből 2,0 milliárd forintot, míg a devizabetétekből 19,3 milliárd forintos nettó betétkivonás volt megfigyelhető a hónap során.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya csak a tranzakciókat figyelembe véve 35,1 milliárd forintos növekedést mutatott. A forinthitelek állománya 17,7 milliárd forinttal csökkent, míg a devizahitelek állománya 54,9 milliárd forinttal nőtt, hitelintézetek tulajdonában lévő vállalati kötvények állománya pedig 1,6 milliárd forinttal csökkent.
A vállalatok betétállománya – az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve – 77,4 milliárd forinttal nőtt. A forintbetétek 184,1 milliárd forintos nettó betételhelyezésre, míg a devizabetétek esetében 106,7 milliárd forintos betétkivonás történt.
Költségvetés, államadósság
A költségvetést 97,8 milliárd forintnyi állampapír vásárlás mellett 22,5 milliárd forint hitellel is finanszírozták a belföldi pénzintézetek, így szeptember végére 8595 milliárd forint államadósság volt a bankok kezén.
A központi kormányzat még további 76,5 milliárd forinttal csökkentette betéteit is, így a 256,4 milliárd forint szeptemberi deficitből 195 milliárd forint finanszírozását a bankrendszeren keresztül oldotta meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Gyorsult a lakásárak növekedése
A második negyedévben országos átlagban 5,1 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévhez és 15,3 százalékkal az egy évvel korábbiakhoz képest, azaz gyorsult az emelkedés az első negyedévi 3,1 százalékos, illetve 11,9 százalékos ütemet követően – derül ki a Magyar Nemzeti bank (MNB) pénteken közzétett lakásárindex jelentéséből.
A községekben gyorsult legjobban a lakóingatlanok drágulása, a második negyedévben 13,3 százalékkal emelkedtek a községi lakásárak, ami 25,9 százalékos éves növekedési ütemet okozott az előző negyedévi 3,8 százalékos negyedév/negyedéves, illetve 11,2 százalékos év/éves emelkedés után.
Budapesten az első negyedévi 4,1 százalékhoz képest 2,9 százalékra lassult a lakásárak negyedéves dinamikája. A jegybanki elemzés szerint a fővárosi lakásárak éves nominális dinamikája folyamatos lassulást mutat, az előző időszaki 17,3 százalékhoz képest a második negyedévben 14,6 százalékot tett ki.
A lakásárindex alapján a vidéki városokban is gyorsult a lakásárak mind negyedéves mind pedig éves növekedési üteme is, előbbi 2,8, míg utóbbi 11,4 százalékot tett ki a második negyedév végén.
A második negyedévben Közép-Dunántúl kivételével minden régióban nőttek a városi lakásárak. Az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-dunántúli városokban mért a jegybank, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 7,9 százalékkal növekedtek. Ezt követték az észak- és közép-magyarországi városi lakásárak rendre 5,1 és 3,4 százalékos lakásár drágulással.
Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által (NAV) gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készülnek.
