Az NFFT megvitatta az EU források felhasználásának legátfogóbb, legáltalánosabb stratégiáját, az Országos Fejlesztési, illetve Területfejlesztési Koncepciók tervezeteit, valamint a fenntartható fejlődés és a gazdasági kibontakozás nézőpontjaiból is kulcsfontosságú Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 vitaanyagát.
A vita során a tanács tagjai kiemelték, hogy az Országos Fejlesztési Koncepció céljai helyesek, valóban a nemzeti sorskérdéseket jelentik. Megállapították, hogy a fejlesztési koncepció nagymértékben támaszkodik az Országgyűlés előtt jelenleg megvitatásra és elfogadásra váró Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapításaira, figyelembe veszi annak értékeit, céljait. Az NFFT tagjai ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a koncepcióba foglalt célok annyit érnek majd, amennyit megvalósítani sikerül belőlük.
A tanács egyetértett a nemzeti kutatás-fejlesztési stratégia tervezetének átfogó céljaival, ugyanakkor hangsúlyozta, nem mindegy, milyen társadalmi célokat szolgál az innováció. Egyetértés alakult ki abban, hogy a tudás fejlesztése nem korlátozódhat az erre szakosodott intézményekre, hanem az a társadalom minden szegmensében fontos, s kiemelt cél, továbbá hogy a társadalom egésze fogékony legyen az innovációra.
Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke mindezt azzal is kiegészítette, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából nemcsak a speciális, adott szakterületi innovációnak van jelentősége, hanem általában a tág értelemben vett társadalmi innovációnak is jelentős hozama van. Mindez összhangban van a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tervezetének azzal a vezérmotívumával, hogy a fenntartható társadalom felé való átmenet nem csupán technikai kérdés, hanem az értékeket, az intézmények minőségét és a társadalmi tudást hangsúlyozó kulturális kihívás is.
A fenntartható fejlődés négy alappilléren nyugszik: a humán, a társadalmi, a gazdasági és a természeti erőforrásaink mennyiségi és minőségi megóvását, fenntartását jelenti – ismerteti a közlemény. Ezen erőforrásokat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell számításba venni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. Ennek oka, hogy minden, az emberi jólétet szolgáló termék és szolgáltatás a fenti négy erőforrás valamilyen kombinációjának felhasználásával állítható elő, e tőkeformák felélése tehát a jövő lehetőségeit szűkítené.
