Milliárdokat spóroltak nekünk
A hivatal élére újabb hat évre kinevezett vezető megjegyezte: a konzervatív hatáselemzés azt mutatja, hogy a 2009-2014-es időszakban legalább 97 milliárd forint maradt a fogyasztóknál a különböző versenyfelügyeleti eljárások eredményeként.
A közgazdasági számításokon alapuló becslések szerint a GVH eljárásai nélkül az érintett termékek és szolgáltatások ára legalább 5-10 százalékkal magasabbak lett volna a kartellek, illetve az egyéb versenykorlátozó magatartások eredményeként – tette hozzá.
Ők élveztek prioritást
Juhász Miklós a terveket ismertetve elmondta: a hatóság korábban főként a sérülékeny fogyasztókat védte, most emellett előtérbe kerül a közösségi médiumokban megjelenő kommunikációs tartalmak, illetve az adatalapú piacokkal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálata is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Így például sok esetben tisztázatlan, hogy az internetes oldalakon megadott személyes adatokat miként rögzítik, hová továbbítják, hogyan használják fel a cégek. Ez ugyan jellemzően adatvédelmi terület, de felvethet versenyjogi kérdéseket is, amennyiben a kereskedelmi kommunikáció során a fogyasztó nem kap megfelelő tájékoztatást arról, hogy miként kezelik a netes, akár ingyenes szolgáltatások igénybevételekor hátrahagyott személyes adatait.
Elmosódnak a határok
Elmondta, gyakran nem derül ki például egy közismert személlyel, celebbel a webes felületeken promotált termékről vagy szolgáltatásról, hogy a közlés fizetett reklám-e, vagy a közéleti szereplő csak megosztja a véleményét egy termékről, illetve szolgáltatásról. Az elnök elképzelései szerint a fogyasztóvédelmi prioritás mellett kiemelt figyelmet kap a fúziós eljárásrend további fejlesztése.
Ennek érdekében a GVH kezdeményezte a versenytörvény újabb módosítását. Bizonyos esetekben csökkenni fog az illeték, tovább egyszerűsödik az eljárás, és a bejelentési küszöbszám felemelése révén kevesebb ügylet lenne bejelentés-köteles.
Gyorsítottak az eljáráson
Összességében ez bürokráciacsökkentés a cégeknek – fűzte hozzá. Rámutatott, hogy az utóbbi években egyre több a fúziós eljárás, a korábbi 30 százalékról 40-45 százalékra nőtt ezen ügyek aránya a hivatal munkájában, amit az elnök a válság utáni gazdasági élénküléshez kapcsolódó vállalat-felvásárlásokkal indokolt.
Az elnök a harmadik fontos területként a kartellek elleni küzdelmet nevezte, s ezzel összefüggésben a kis- és középvállalkozások versenytudatosságának növelését. Úgy véli: a versenytudatosság a nagyobb cégeknél többé-kevésbé rendben van, de a kkv-k kevesebb forrással rendelkeznek a versenyjogi szakemberek megfizetésére, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ők is jobban ismerjék és betartsák a versenyjogi szabályokat. Tudatosságuk növelését kampányokkal is támogatják – ismertette.
Nem tartották bonyolultnak a Népszabi ügyét
A több újságot, köztük megyei lapokat is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. eladására vonatkozó kérdésekre Juhász Miklós elmondta: a tranzakció versenyjogi szempontból „kevéssé bonyolult” ügy volt, ezért is lehetett gyorsan lezárni.
Ez általánosnak is tekinthető a GVH gyakorlatában, mert 2016-ban a fúziós ügyek több mint 40 százaléka – szám szerint 21 – 8 napon belül lezárult. Hozzátette: egy 2016. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás szerint az egyszerű megítélésű, kérelemre induló eljárásokban a hatóságnak nyolc napon belül döntést kell hoznia.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A két cég tevékenységét illetően semmiféle versenyszempontú kapcsolat nem volt azonosítható: a két társaság nem azonos piacon tevékenykedik, a vevő Opimus csoport tagjainak semmi közük a médiapiachoz, így versenyjogi aggály nem merült fel. A GVH elnöke megerősítette, hogy a hivatal a tulajdonosi szerkezetet is vizsgálta: az Opimus Group Nyrt. részvényeinek többsége – összesen a részvények 51,22 százaléka – 5 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkező kisrészvényesek tulajdonában van.
Figyelembe vették a nyilatkoztatokat
A három 5 százalék feletti részesedéssel rendelkező társaság a kérelmező nyilatkozata szerint egymástól független, amit alátámaszt az is, hogy a tőkepiaci törvény értelmében az érintett cégek csak nyilvános tőzsdei vételi ajánlat alapján szerezhettek volna harminchárom százalékot meghaladó befolyást az Opimus Group Nyrt.-ben.
Ők sem mindenhatók
Juhász Miklós hozzátette, hogy a versenyhivatal nem szuperhatóság, nem tud minden felvetődő problémát megoldani, az ügyek elbírálása során a versenyjogilag releváns szempontokat mérlegeli, más jellegű kérdéseket nem.
Juhász Miklós 1976-1985 között bíróként dolgozott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, egy ideig elnökhelyettese is volt a Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróságnak, majd egy magyar-német vegyesvállalat vezető tisztségviselője lett. 1990-től ügyvédként tevékenykedett, 2001-től saját ügyvédi irodát tartott fenn. 2010-ben lett a GVH elnöke.
