A válaszok alapján kirajzolódik, hogy egyre inkább jellemző a munka melletti folyamatos tanulás, amelynek célja, hogy a munkavállalók lépést tudjanak tartani azokkal a változásokkal, amelyeket a technológiai fejlődés a munka világában eredményez.
Négy lehetséges változat
A tanulmány a munka világának 2030-ra megvalósuló, négy lehetséges változatát vizsgálja, és bemutatja, hogyan formálják majd a jövő munkahelyeit a különböző, egymással szemben álló tényezők, beleértve az automatizálást.
Az egyes forgatókönyvek jelentős változásokat mutatnak a munka világában, amelyeket a kormányzatok, a vállatok és az egyének sem hagyhatnak figyelmen kívül.
A Sárga Világban az egyén kerülne előtérbe, nagy értéke lenne az emberi tényezőnek. Aranykorát élné a kézművesség és az új céhrendszer. A vállalatok a közösségi működést és a társadalmi érdekeket tartanák szem előtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Piros Világ az innováció kora lenne. Vállalatok és egyének versengenének egymással a fogyasztók kegyeiért. A szabályozás már nem tudna lépést tartani a fejlődés ütemével. A szakértők és a piaci réseket betöltő vállalatok lennének a legfontosabb szereplők.
A Zöld Világban a gondoskodó vállalatok lennének nagy többségben. Kiemelt fontosságú lenne a társadalmi felelősségvállalás és a bizalom. Kulcsfontosságú tényezőnek tartanák a demográfiai adatokkal, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakat.
A Kék Világban azonban már egyedül a nagyvállalatok uralkodnának. A vállalatok kapitalizmusa egyre csak nőne, az egyéni igények pedig háttérbe szorítanák a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos meglátásokat.
A technológiai fejlődés segít?
A válaszadók többsége (65 százalék) úgy véli, a technológiai fejlődésnek köszönhetően kedvezőbb foglalkoztatási kilátásokkal rendelkezik majd, habár az Egyesült Államokban (73 százalék) és Indiában (88 százalék) dolgozók bizakodóbbak ebben a tekintetben, mint az egyesült királyságbeli (40 százalék) vagy a németországi munkavállalók (48 százalék).
Összességében a válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) gondolja úgy, hogy a technológiai vívmányok sosem fogják teljesen helyettesíteni az embert (73 százalék), a többség (86 százalék) pedig úgy véli, humán készségekre mindig is szükség lesz.
A felmérésből kiderült, hogy az élethosszig tartó tanulás manapság rendkívül nagy jelentőséggel bír a munkavállalók körében, függetlenül attól, milyen korosztályhoz tartoznak.
„A tanulmányból kiderül, hogy a válaszadók 60 százaléka szerint kevesek rendelkeznek majd stabil, hosszú távú munkahellyel a jövőben. Az emberek kezdik elvetni azt a gondolatot, miszerint egy adott képesítés egy életre szól” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási csoportjának igazgatója.
„Ehelyett inkább néhány évente újabb és újabb területeken szereznek jártasságot, miközben az olyan egyéni készségeiket is fejlesztik, mint például a kockázatkezelés, a vezetői készségek vagy az érzelmi intelligencia” – tette hozzá.
Aggodalom is van bőven
Habár a válaszadók úgy vélik, a technológiai fejlődésnek pozitív hatásai lesznek, és 37 százalékuk várakozással tekint egy lehetőségekkel teli jövő elé, sokan továbbra is aggódnak amiatt, hogy az automatizálás bizonyos munkahelyeket veszélybe sodor.
Összesen a válaszadók 37 százaléka tart attól, hogy az automatizálás miatt veszélybe kerül a munkahelye – 2014-ben ez az arány 33 százalék volt. A megkérdezettek több mint fele (56 százalék) pedig úgy véli, a kormányzatoknak meg kellene tenniük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy megvédjék a munkahelyeket az automatizálástól.
„Ezek az aggályok alááshatják a munkavállalók magabiztosságát, illetve elvehetik a kedvüket az innovációtól. Tekintve, hogy a munkavállalók egyharmada veszélyben érzi munkahelyét az automatizálás miatt, a munkáltatóknak komoly párbeszédeket kellene kezdeményezniük ennek kapcsán, és be kellene vonniuk a dolgozókat a technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó vitákba” – hangsúlyozta Bencze Róbert.
„A munkavállalóknak így lehetőségük nyílna arra, hogy megértsék a technológiai fejlődés munkahelyükre gyakorolt hatásait, felkészüljenek ezekre, illetve tovább képezzék magukat. Ezek a változások gyökeresen átalakítják majd a munkamódszereinket, ezért a vállalatoknak nem szabad alábecsülniük azok jelentőségét” – tette hozzá.
Előbb-utóbb megjelennek
A tanulmány négy jövőbeni forgatókönyvet mutat be arról, hogyan fog kinézni a munka világa 2030-ban. Az egyes forgatókönyvek azoknak a változásoknak a lehetséges kimeneteleit szemléltetik, amelyek az elkövetkezendő tíz évben a megatrendek, a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a gépi tanulás hatására feltehetően bekövetkeznek majd.
A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan alkalmazkodnak a munkavállalók a változásokhoz az egyes forgatókönyvek esetén, illetve hogyan befolyásolja a technológia a munkavállalást.
„A tanulmány négy rendkívül különböző világot mutat be, amelyek jelentős mértékben átalakítják a munkáról alkotott képünket. Egyikünk sem lehet egészen biztos abban, hogyan fog kinézni a világ 2030-ban, az azonban valószínű, hogy a tanulmányban bemutatott négy különböző forgatókönyv egyes aspektusai valamikor, valamilyen formában megjelennek majd” – vélekedik Bencze Róbert.
„A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia sokkal hatékonyabb munkaerő-tervezést tesz majd lehetővé a számunkra, ez azonban nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várhatjuk, hogy a munka világának jövője magától kibontakozzon. Azoknak a vállalatoknak és dolgozóknak lesz a legnagyobb esélye sikert aratni, akik tisztában vannak a lehetséges jövőképekkel, megértik azok hatásait, és ennek megfelelően terveznek előre” – emelte ki.
A PwC megbízásából készült „Workforce of the future: the competing forces shaping 2030” (A jövő munkavállalói: a munka világát alakító tényezők 2030-ban) című felmérés egyébként egy 10 000 fős mintán alapul, és bemutatja, hogy a Kínában, Indiában, Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban dolgozók hogyan képzelik el a jövő munkahelyét, és a változások hogyan hatnak a munkavállalók kilátásaira és pályafutására.
