Egyre több a látogató
Hozzátette, az erdőgazdaságok nagy erőfeszítéseket tettek, hogy fejlesszék az erdei turisztikai szolgáltatásokat, amit mutat az is, hogy sorra épülnek, illetve újulnak meg a kilátók is. Az állami földekért felelős helyettes-államtitkár fontosnak nevezte az erdei iskola mozgalom újraindulását. Közölte, a nemzeti parki igazgatóságoknál 15, az erdőgazdaságoknál 36 minősített erdei iskola szolgálja a környezeti nevelést. Elmondta azt is, hogy az erdőgazdaságok 1800 hektár erdőt telepítettek, és több mint 300 millió csemetét ültettek el.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos az eseményen kifejtette, az erdészetek három fő funkciója a kitermelői, a védelmi és a közjóléti közül az utóbbiban hatalmas változás állt be 2010 óta, hiszen az erdők „kitárták kapuikat” a látogatók előtt.
Felidézte: „volt ebben egy kis küzdelem”, mert változtatni kellett azon a szemléleten, hogy az erdészek az erdőt úgy szerették volna megóvni, hogy oda ne menjen be senki. Önmagáért beszél, hogy a nemzeti parkok regisztrált látogatóinak száma 2010-hez képest 75 százalékkal, 1 millió 600 erre nőtt – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A közjóléti beruházásokban a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Zrt. folytatja az egyik legkiválóbb tevékenységet – fogalmazta meg a kormánybiztos, aki fontos feladatnak nevezte, hogy a gyerekek a virtuális helyett valós élményeket kapjanak.
Károkon túl
Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, 2014 decemberében a jég miatt 3 ezer hektárnyi terület szenvedett kárt, körülbelül 200 ezer köbméternyi fa dőlt ki, tört össze, alig van olyan fa, amelyiknek a koronája épen maradt.
A fák egy részét kitermelték, 150 ezer köbméter fát juttattak a piacra, a többit pedig az erdőben hagyták, mert ökológiai szempontból a holt fának is nagy a jelentősége. Az Ipoly Erdő erdeiben tavaly és idén összesen 1 millió 200 ezer bükk- és tölgycsemetét ültettek el.
Ugron Ákos elmondta, az ország erdeiben több mint 500 ezer köbméter fát károsított a három évvel ezelőtti jégtörés, főként a Pilisben és a Börzsönyben, kevésbé, de kárt okozott a Gerecse és a Mátra vidékein is.