Sötét mód ikon
2026 június 18
Mérgező bizsuk a piacon? – Vizsgálják az ékszerek nehézfémtartalmát

Mérgező bizsuk a piacon? – Vizsgálják az ékszerek nehézfémtartalmát

Az NKFH laboratóriuma célzott vizsgálatot indított a bizsu ékszerek ellen. Karkötők, nyakláncok és gyűrűk nehézfémtartalmát ellenőrzik, hogy kiszűrjék a nem biztonságos ólmot és kadmiumot tartalmazó darabokat, majd kivonják azokat a forgalomból. A mintavétel nemcsak boltokban, hanem webáruházakban is zajlik.

Az NKFH bizsu ékszereket vizsgál ólom és kadmium miatt. Forrás: Unsplash

Miért került most fókuszba a bizsu?

A „bizsu” a mindennapi nyelvben jellemzően nem nemesfémből készült, vagy csak vékony nemesfém bevonatot kapott divatékszert jelent. Fülbevalót, nyakláncot, karkötőt, gyűrűt, brossot, bokaláncot. Ezek a termékek közvetlenül a bőrrel érintkeznek, sokszor órákon át, ezért kémiai és egészségvédelmi szempontból eleve magasabb kockázati kategóriába esnek, mint egy olyan tárgy, amelyet ritkán fogunk kézbe.

A hatóság szerint a bizsuk piaca azért is érzékeny, mert a termékek széles körben, gyakran alacsony áron érhetők el, jelentős részük harmadik országból származik, és kiemelten távol-keleti üzemeltetésű üzletekben, illetve az interneten terjednek. Ez indokolja a fokozott piacfelügyeleti ellenőrzést – olvasható a vizsgálatról a hatóság oldalán.

Mit vizsgál az NKFH, és miért pont az ólom és a kadmium a célpont?

Az NKFH Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma kifejezetten az ólom- és kadmiumtartalmú bizsu karkötőket, nyakláncokat és gyűrűket szűri. Ezek a nehézfémek toxikusak, és akkor jelentenek különösen nagy gondot, ha a termék hosszú ideig érintkezik a bőrrel. IIyenkor bizonyos körülmények között kioldódhatnak, és a bőrön keresztül is felszívódhatnak.

A fém bizsuk emellett gyakran okoznak kontakt allergiát, ekcémát is. A kockázat nem csak elméleti. A hatóság szerint a korábbi laboratóriumi tapasztalatok alapján reális esélye van annak, hogy egyes bőrrel érintkező fém termékek a rosszul megválasztott alapanyag vagy szennyeződés miatt nem megengedett mennyiségben tartalmazhatnak toxikus nehézfémeket.

 Nem csak a „piacos” bizsu van célkeresztben

A mintavétel széles körű. A bevásárlóközpontokból, nagyáruházakból, távol-keleti üzemeltetésű üzletekből és webáruházakból egyaránt gyűjtenek vizsgálati mintákat. Ez fontos üzenet, mert a kockázat nem kizárólag egyetlen értékesítési csatornához köthető. Ugyanaz a terméktípus sokszor több helyen is megjelenik, akár eltérő márkanév alatt.

Mi történik, ha problémás terméket találnak?

Az NKFH közlése szerint a cél a nem biztonságos termékek kiszűrése és forgalomból történő kivonása. A hatóság és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok határozott fellépést ígérnek a fogyasztók biztonsága érdekében, és szükség esetén megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy termék nehézfémtartalma nem felel meg az előírásoknak, az érintett tétel lekerülhet a polcokról és az online kínálatból is, valamint elindulhat a visszahívás, ha már vásárlókhoz került.

Miért kell ezt komolyan venni a vásárlóknak?

A bizsu pont azért „láthatatlan kockázat”, mert olcsó, tömeges és sokszor impulzusvásárlással kerül a kosárba. A gond ott kezdődik, hogy a bőrkontaktus és a hosszú viselési idő miatt egy rossz összetételű ékszer nemcsak kellemetlenséget okozhat, például irritációt, ekcémát, hanem kémiai terhelést is jelenthet.

A hatósági ellenőrzés célja éppen az, hogy a piacról kiszorítsák azokat a termékeket, amelyeknél a kockázat nem vállalható. A mostani vizsgálatsorozat üzenete egyszerű. A bizsu nem „ártatlan apróság” – a biztonságát ugyanúgy mérni és ellenőrizni kell, mint bármely bőrrel érintkező termékét.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: NKFH

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.