Kijelentette, hogy egyértelműen vizsgálni kell a könyvvizsgáló felelősségét, ami számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB felügyeleti jogköre kizárólag a kibocsátási tájékoztatókra és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek betartására korlátozódik, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul. Jelezte, hogy a készülő törvénymódosítási javaslatban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is.
Windisch László elmondta, a vizsgált esetekben – Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., DRB Bankcsoport – sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló.
Nincs rendszerszintű zavar
Hangsúlyozta, nem a pénzügyi rendszer működésének a zavaráról van szó, hanem néhány, egymástól elszigetelt cégnél elkövetett súlyos visszaélésről, ami nem valamilyen rendszerszintű kockázatból fakad. A tőkepiaci szektorban több mint 125 felügyelt cég van, ebből van dolgunk hárommal – jelezte.
Windisch László szerint a brókerpiaci problémák méretét jól mutatja, hogy a hazai befektetési szolgáltató piac 26 ezer milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, a három problémás brókercégnél a volumen alig egy százaléka van. Természetesen ez nem vigasztalja a pénzükre váró, aggódó embereket, de a kollégáival együtt a megoldáson dolgoznak – mondta.
A Quaestor esetében ugyanakkor fontos tisztán látni azt, hogy működik egy – a felügyelet által évről évre engedélyezett kibocsátási tájékoztatón alapuló és a könyvvizsgáló által auditált mérleg szerint – stabilan működő kötvényprogram, körülbelül 60 milliárd forintnyi állománnyal. Ettől elkülönítve vontak be, a gyanú szerint visszaélést elkövetve, mintegy 150 milliárd forintnyi további forrást. Utóbbit kell áttekinteni, hogy ez jogilag kötvényprogramnak minősül-e – jelezte.
Ha egy kötvénykibocsátó cég nem tudja visszafizetni a kötvények ellenértékét, ez esetben a felszámolás alá kerülő, kötvényprogramból finanszírozott gazdasági társaságok vagyona nyújthat részben fedezetet a kötvények értékére – jegyezte meg.
A bizalom erősítése
Az MNB alelnöke kitért arra is, hogy most nem az elmúlt 15 év felügyelésének minősítését végezik, hanem a befektetői bizalom megerősítésén dolgoznak. Az eseteket a jegybank eljárása során tárták fel, és továbbra is elszántsággal végzik a munkájukat. Hozzátette: ennek érdekében olyan jogszabály-módosításokra tesznek javaslatokat, amelyek segítségével hatékonyabban, hamarabb fel lehet tárni az esetleges visszaéléseket.
Szerinte változtatni kell az ellenőrzések gyakoriságán is, hogy évente sor kerüljön egy olyan vizsgálatra, ami a legfontosabb kérdést meg tudja válaszolni: megvan-e az emberek pénze, vagy nincs. Szigorítani kell a vezető tisztségviselők felelősségén is, a jelenlegi 20 millió forintos büntetési limitet meg kell emelni.
Hangsúlyozta: a jegybank nemcsak a kormánytól független, hanem az ellenzéki pártoktól is, mint ahogy minden pénzügyi vagy más lobbicsoporttól. Eltökélten, kompromisszumok nélkül haladnak előre, minden visszaélést fel fognak tárni, a jegybank képes erre – mondta.
Az előzmények
A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a céghez. A jegybank a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és szintén felügyeleti biztosokat rendelt ki. A Buda-Cash a gyanú szerint körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit, továbbá 60-65 milliárd forinttal nem tud a csoport bankjai felé elszámolni. Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.
Hatvanmilliárdos csalás és más bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház felfüggesztett vezérigazgatóját, résztulajdonosát – mondta Bánáti János ügyvéd, az üzletember védője. Szerdán előzetes letartóztatásba helyezett három embert az ügyben a Fővárosi Törvényszék.
A Buda-Cash után a Hungária Értékpapírnál is hiányosságokat fedeztek fel a felügyelet munkatársai, ügyükben vasárnap már előzetes letartóztatást rendelt el a bíróság.
Dőlt a Quaestor is
Hétfőn Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
A cég indoklása szerint “a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (…) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit”.
Az MNB kedden felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.
Szerdán a rendőrség házkutatást tartott, majd a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított csalás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Az NGM csütörtökön bocsátotta társadalmi egyeztetésre a jogszabály tervezetét, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig szintén aznap közölte: több jogszabály-módosítást indítványoz a pénzügyi ellenőrzés szigorítása és a befektetők védelmének erősítése érdekében.
Pénteken Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár azt mondta, áprilisban kerülhet az Országgyűlés elé a befektetési vállalkozások szabályozását szigorító törvény tervezete, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint gyakoribbak lennének az ellenőrzések és emelnék a bírság maximális összegét is.
