Az utolsó szalmaszál
Az Irán bevonása nélkül minden megállapodást elutasító szaúdi álláspont miatt meghiúsult egyezmény a termelés befagyasztásáról valószínűleg „az utolsó szalmaszál” volt Moszkvának.
Számos elemző szerint a nagy olajtermelők között egy esetleges megállapodás a termelés befagyasztásáról egyébként sem enyhítette volna lényeges mértékben a világpiaci túlkínálatot. Oroszország korábban késznek mutatkozott napi 10,8 millió hordós szinten rögzíteni olajtermelését.
Ennyit az emelkedő olajárról
Vasárnap Dohában elvileg abban állapodtak volna meg a világ vezető olajtermelői, hogy januári szinten befagyasztják az olajtermelést októberig. A lépéstől azt várták volna, hogy megnyugszanak a piacok, és a kőolaj ára fokozatosan tovább emelkedik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A találkozó kulcskérdése lényegében az volt, hogy a szaúdi fél elfogadja-e, hogy Irán kilóg a sorból, és amíg mások vállalják, hogy nem növelik a termelésüket, addig Teherán többet termel és többet is exportál, ami piaci részesedésének növekedését eredményezi.
Egyes vélemények szerint a dohai találkozó sikerébe vetett remény eredményeként emelkedett sokat az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, számos elemző viszont úgy gondolja, hogy a túltermelés és a nyomott kereslet által jellemezhető piacon nem a várható befagyasztás, hanem az amerikai kitermelés csökkenése eredményezte az árak megugrását.
