Hat hónapja nem volt fogyasztói áremelkedés
A kínai központi statisztikai hivatal azt közölte, hogy a múlt hónapban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek tavaly augusztushoz képest. Elemzők 1,6 százalékos augusztusi fogyasztói áremelkedésre számítottak a júliusi 1,4 százalék után. Az élelmiszerárak, amelyek a legnagyobb súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, 0,2 százalékkal csökkentek a múlt hónapban. A kínai kormány idei inflációs célja 3 százalék.
A termelői árak 6,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet augusztusban, miután júliusban 5,5 százalékos termelői áremelkedés volt. Kínában hat hónapon belül először jegyeztek fel fogyasztói áremelkedést. A Reuters által megkérdezett elemzők véleményének az átlagában kisebb, 5,6 százalékos augusztusi termelői áremelkedés szerepelt.
Egyiptom még mindig harminc százalék felett
Az egyiptomi statisztikai hivatal vasárnap azt közölte, hogy augusztusban 31,9 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés a júliusi 33 százalék után, ami 1986 júniusa óta a legmagasabb inflációs adat volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A júliusi kiugró inflációt az okozta, hogy nagyjából duplájára emelték az üzemanyagárakat Egyiptomban június végén, amivel teljesítették a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 12 milliárd dolláros hitelmegállapodás egyik feltételét. Idén júniusban 29,8 százalék, májusban pedig 29,7 százalék volt az infláció Egyiptomban.
Június végén már második alkalommal emelték az üzemanyagárakat azóta, hogy az IMF-fel tavaly kötött alku részeként az egyiptomi központi bank novemberben 48 százalékkal leértékelte a nemzeti fizetőeszközt, az egyiptomi fontot, és áttért az árfolyam lebegtetésének politikájára.
Idén június végén a 92-es oktánszámú benzin literenkénti árát több mint 40 százalékkal, 3,5 egyiptomi fontról 5 egyiptomi fontra (1 egyiptomi font=66,09 forint), a leggyakrabban használt üzemanyagok, a gázolaj és a 80-as oktánszámú benzin literenkénti árát pedig több mint 50 százalékkal, 3,65 egyiptomi fontra emelték. A kormány reformprogramot fogadott el tavaly, hogy újjáélessze a gazdaságot.
Az IMF-fel kötött, a költségvetési deficit lefaragását, a gazdasági növekedés felgyorsítását és a devizapiaci helyzet javítását célzó hároméves megállapodás részeként a kairói vezetés vállalta egyebek között, hogy csökkenti a szubvenciókat, emeli az adókat és lazítja a tőkemozgás fölötti ellenőrzést. A valutaalap tavaly novemberben első részletként 2,75 milliárd dollár azonnali
átutalását engedélyezte, a következő, 1,25 milliárd dolláros részletet idén július második felében kapta meg Egyiptom.
