2017. július 1-jén új társulási forma jelent meg a magyar jogban: a közérdekű nyugdíjas szövetkezet.
Vonzó lehetőség
A jogalkotás felismerte, hogy sok nyugdíjas szeretné a jövedelmét munkavállalás útján kiegészíteni, ami ráadásul értékes tapasztalataik átadását, számos iparágban a munkaerőhiány csökkentését is segítheti. Annak érdekében, hogy valóban vonzó lehetőséget jelentsen, a nyugdíjas szövetkezetek számos adókedvezményt is kaptak.
Amint azt az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó Zrt. szakértői elmondták, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek nyugdíjas tagjainak jövedelmét nem terheli szociális hozzájárulási adó (22 százalék), nyugdíjjárulék (10 százalék), egészségbiztosítási járulék (7 százalék), munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék), sem szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék).
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Cserébe” azonban nem válnak biztosítottá sem, vagyis nem nő tovább a nyugdíjuk. Így csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, azonban még ezt sem minden esetben: amennyiben a jövedelem kifizetése élelmiszer formájában történik, az a havi minimálbér mértékéig, élelmiszerutalvány esetében a minimálbér 25 százalékáig adómentes.
Közösségi alap
A nyugdíjas szövetkezet az üzleti év pozitív eredményéből (a profitból) úgynevezett „közösségi alapot” képezhet, amellyel teljes mértékben adómentesen lehet támogatni a tagok és közeli hozzátartozóik megélhetését, gyarapodását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közösségi alapból megvalósítható például lakásfelújítás, de oktatási célokra is fordítható, illetve akár gyógyszer vagy színházjegy is vásárolható belőle.
Nyugdíj mellett is dolgoznának a magyarok
A magyaroknak alig több mint harmada vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után, ám a lehetőségek jóval szűkösebbek az elképzelésekhez képest: a megromlott egészségi állapot és a munkanélküliség gyakran meggátolja az időskori aktivitást – derült ki az Aegon Biztosító legújabb kutatásából.
