Magyarország is veszíthet a brit távozással
Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokra elsősorban az euróövezet közvetítésével hatna a Brexit, vagyis ha Nagy-Britannia az EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői kedden ismertetett átfogó tanulmányukban hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy a térségen belül a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent a legnagyobb mértékben a 2008-as globális pénzügyi válság óta. Ennek fő tényezői között említik a magyar folyómérleg-egyenleg többletét és a külső adósságfolyamatokat.
E folyamatok révén a Morgan Stanley várakozása szerint Magyarország az idén visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői besorolását.
Visszafogja a növekedést
A ház a Brexit hatásairól elvégzett modellszámításai alapján azzal számol, hogy ha a június 23-i népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest. Ennek átszűrődő hatásai a Morgan Stanley londoni elemzőinek becsélése szerint 2017 végéig halmozottan számítva 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, mindenekelőtt a gyengülő euróövezeti importkereslet miatt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A cég szerint a vizsgált gazdaságok – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia – csoportján belül a két legnyitottabb, vagyis a cseh és a magyar gazdaság tűnik a legérzékenyebbnek az esetleges Brexit tovagyűrűző hatásaira, Lengyelország és Románia valamivel elszigeteltebb lenne.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatással összefüggésben felmerül az a kérdés is, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, továbbra is hozzájárulna-e az unió költségvetéséhez, és ha igen, mennyivel. Jelenleg Nagy-Britannia a második legnagyobb nettó befizető, 2012 és 2014 között éves átlagban 9 milliárd eurós hozzájárulással.
