A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint októberben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, szeptemberhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőttek.
Bőven a cél alatt maradhat
A CIB Bank elemzői kommentárja szerint enyhén a várakozások fölött alakult az októberi infláció, de ez érdemben nem módosítja az év egészére vonatkozó előrejelzésüket, így továbbra is 0 százalék közeli éves átlagot várnak 2015-re. A CIB szerint az infláció gyorsulása – nagyrészt a bázishatás miatt – az év utolsó két hónapjára marad, novemberre magasabb, 1 százalék fölötti, decemberre 1,5 százalékhoz közeli éves mutató valószínű.
Az infláció jövőre tovább gyorsulhat, de várhatóan akkor is bőven a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat – írták, hozzátéve: a keddi adat piaci szempontból és a monetáris politikai kilátások tekintetében is semlegesnek tekinthető.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A legnagyobb, 2,3 százalékos havi drágulást a ruházati cikkek árában mérték, enyhén a szokásos szezonalitás felett. Az élelmiszerek havi drágulása is meghaladta az idei év nagy részében, illetve tavaly ugyanilyenkor látott változást. A szolgáltatások és az üzemanyagok árváltozása ugyanakkor az alacsony inflációt támogatta – közölte a CIB.
Januárban megugorhat
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: minimális mértékben visszatért az infláció, a következő hónapokban, döntően bázishatások miatt, újra növekedésnek indulnak az árak. Ez azonban mérsékelt marad, decemberig 1,4 százalékra emelkedhet az infláció, idén az átlagos infláció 0 százalék közelében lehet.
Kiemelte: a bázishatás januárban lehet a legerősebb, akkor már kissé 2 százalék fölé emelkedhet az infláció, a jövő év közepéig pedig 2 százalék közelében maradhat, majd a jövő év második felében kúszhat 2,5 százalék fölé. Úgy vélte, a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat.
Suppan Gergely szerint jövőre 2,3 százalék közelében lehet az éves átlagos mutató, de a jövő évi inflációra enyhe lefelé mutató kockázatot jelent a sertéshús áfájának csökkentése, míg felfelé mutató kockázat egyes dohánytermékek adójának növelése lehet.
2017-ben elérheti a jegybanki célt
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzőinek várakozása szerint idén folytatódhat az infláció gyorsulása, decemberben meghaladhatja a 1,5 százalékot, míg az idei év egészében átlagosan 0 százalék lehet a mutató. 2016 végére akár 2,7 százalékra is emelkedhet a pénzromlás üteme – vélekedtek az elemzők.
Hozzátették, hogy előrejelzésük szerint az infláció 2017 elején eléri a 3 százalékos jegybanki célt, ezért Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának fontolóra kell majd vennie a kamatemelés lehetőségét.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az idén év végén 1,5 százalékos lehet az infláció, 2016 végén pedig 2,5-3 százalék körüli szintre gyorsulhat.
Nincs érdemi elmozdulás
Októberben az éve inflációs ráta 0,5, a maginfláció 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző havinál, az infláció emelkedését az okozta, hogy a szabályozott termékek – a távfűtés és az elektromos energia – árcsökkentése belépett a tavalyi bázisba, a maginflációban mért elmozdulást pedig az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek drágulása okozta – állapította meg a KSH októberi inflációs adatait elemezve kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az infláció mélyén rejlő tartósan meghatározó folyamatokat megragadni hivatott, az MNB által számított három alapmutató közül kettő emelkedett, egy pedig csökkent szeptemberi szintjéhez képest.
Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékról 1,3 százalékra, a keresletérzékeny termékek éves inflációja 1,9-ről 2,0 százalékra emelkedett, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 2,0 százalékról 1,8 százalékra lassult októberben. Az MNB értékelése szerint ezzel nem mutatnak érdemi elmozdulást, az alapmutatók szintje pedig változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal.
Érvényesül az alacsony importárak árleszorítása
Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulás az inflációhoz érdemben nem változott, míg a költségváltozásokra érzékenyebb tételek – az élelmiszer és energia – ára összességében az árcsökkenés irányába hatott – emlékeztetett az MNB.
Mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek éves inflációja emelkedett szeptemberhez viszonyítva. Az iparcikkek havi áralakulása ugyanakkor változatlanul mérsékelt dinamikát mutatott az elmúlt hónapokban, amelyet az alacsony importárak árleszorító hatása magyaráz – tette hozzá az elemzés.
A friss zöldségek ára emelkedett
A szolgáltatások éves inflációja a szeptemberi 2,0-ról 1,7 százalékosra csökkent októberben, amihez hozzájárult, hogy a tavaly októberi banki díjemelések megjelentek a bázisban.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai nőttek, amihez érdemben a cukor áremelkedése járult hozzá. Az élelmiszerek átfogó árindexét az elmúlt hónapokban érdemben befolyásolta a tejnek és a tejtermékeknek az uniós tejkvóta eltörlése miatt bekövetkezett árcsökkenése.
A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,8 százalékkal növekedett szeptemberhez viszonyítva, amit elsősorban a friss zöldségek áremelkedése magyarázott – hívta fel a figyelmet elemzésében az MNB.
