A döntés hátterében az állhat, hogy februárban jelentősen, 2,8%-ra süllyedt a fogyasztói árindex (év/év), elsősorban a lakossági energiaár csökkenés hatására. Ezen felül az állampapír piaci folyamatok is kedvezően alakultak, jellemzően nagyobb mennyiségű kötvényt értékesített az ÁKK, csökkenő hozamok mellett. Óvatosságra int azonban a forint elmúlt hónapokban tapasztalt hanyatlása, ezért is tartottuk valószínűtlennek, hogy 25 bázispontnál nagyobb mértékben vágja a kamatot az MNB.
Forint és állampapír piac
Forrás: Bloomberg, Equilor
4,5% lehet az alja
Lassan azonban kimerülhet a monetáris lazítási ciklus, szerintünk idén 4,5%-ig csökkenti a jegybank az irányadó rátát. Ezt a szintet jelölték meg még tavaly a külső monetáris tanács tagok, mint egyensúlyi kamatszint Magyarországon. Jelenleg pedig ők alkotják a legnagyobb homogén frakciót a 9 fős Monetáris Tanácsban. A jelenlegi ütem mellett a 4,5% a májusi döntés során már meglesz. Ekkor úgy gondoljuk, hogy szünetet tart az MNB, és megvizsgálja, hogy középtávon hogyan hatnak a kamatcsökkentések.
Jöhet az unortodoxia
A mai döntés nagy kérdése, hogy ad-e indikációt az MNB esetleges nem-konvencionális eszközök alkalmazására. Úgy gondoljuk, hogy egyelőre még kivár a jegybanki menedzsment, de már készülnek a belső tanulmányok, melyek az esetleges jövőbeli nem-konvencionális eszközöket hivatottak alátámasztani.
Szerintünk már a tavasz folyamán előkerülhetnek nem-konvencionális monetáris politikai elemek. Legvalószínűbbnek a brit „funding for lending” típusú programot tartjuk, melynek keretében a hitelezési aktivitásukat jelentősen növelő bankok olcsóbb jegybanki forrásra tehetnek szert. Ezen kívül felmerülhet egy vállalati hitelezést élénkítő tervezet is, amit leginkább a Magyar Fejlesztési Bankkal való együttműködésben tudunk elképzelni. Ennek keretében az állami bank hitelt nyújtana a vállalatoknak, melyeket értékpapírosítva az MNB vásárolna meg a másodlagos piacon.
