Markáns lassulás jöhet a második félévben

A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának, az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének.

Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

Idén az első félévben magára talált a feldolgozóipari termelés 30%-át adó járműgyártás, mely három év stagnálás után közel 10%-kal, az átlag csaknem kétszeresével bővült. Ugyanakkor a júniusi, mindössze 1,5%-os növekedés a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre. Az építőipar az első félévben 35%-kal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29%-kal bővült. A túlpörgést jelzi, hogy az első félévben a sok folyamatban levő építkezés ellenére kissé kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Lassulásra utal az is, hogy az építőipar félév végi szerződésállománya már 11%-kal volt kisebb a tavalyinál. Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé fékeződött a második negyedévben (6,8%-ról 5%–ra), éves átlagban 5% körüli bővülés várható.

A reálbérek az első félévben közel 7%-kal, a lakosság fogyasztása 4,5%-kal emelkedett. A második félévben a bérkiáramlás jellemzően kissé lassulhat. Idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8% körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül. Növeli a vásárlóerőt a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is.

1. május – július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8%-kal emelkedett, de a lassulást jelzi, hogy az első negyedévben még 1,5%-kal. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel korábbihoz képest közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is bekövetkezett. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma. A 3,4%-os munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8% is kisebb az EU 6,3%-os átlagánál.

A magyar infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9%-os csúcsról júliusra 3,3%-a csökkent, a maginfláció azonban 3,7%. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5% körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban – a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására – a forint új történelmi mélypontra való gyengüléséhez vezetett.

A GKI prognózisa 2019-re

*      Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

**   2019. I. negyedév

*** 2019. I-VII. hó

**** 2019. V-VII. hó