A nem élelmiszer jellegű termékek eladása és az üzemanyag-értékesítés az átlagnál nagyobb növekedést ért el 7,6, illetve 5,0 százalékkal. A lassulást az élelmiszervásárlások lefékeződése okozta: márciusban 1,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a februári 4,9 százalékos növekedés után.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Az első negyedévben 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest. A növekedés üteme alig maradt el az előző negyedévi 4,5 százaléktól. Az első negyedévi élelmiszerforgalom volumene 1,8, a nem élelmiszer jellegű cikkeké viszont 7,2 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt, az üzemanyag forgalom pedig 6,1 százalékkal nőtt. A márciusi kiskereskedelmi adatokra vonatkozó második becslését május 25-én közli a KSH.
Folytatódhat a bővülés
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette, tartósan magas maradhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt, így éves átlagban 4,2 százalékos növekedés várható a tavalyi – fehéredési
hatást is tükröző – 5,8 százalékos bővülés után. A 4,7-5 százalékkal emelkedő bérek mellett a személyi jövedelemadó (szja) csökkentés is táplálja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó
bérek 6,2-6,5 százalékkal, a nettó reálbérek a 1 százalék alatti infláció mellett 5,3-5,5 százalék körül emelkedhetnek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Tartósan alacsony olajárak mellett a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja, mivel alacsonyabb lehet az infláció, egyes ágazatokban jelentkező szakember hiány miatt gyorsabb lehet a bérkiáramlás. A kiskereskedelmi forgalom növekedését középtávon a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac várható élénkülése is támogathatja.
Év végéig nincs megállás
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy vélte: a kiskereskedelmi forgalom lendülete kitarthat egész évben, idén 3-4 százalék átlagos növekedési ütem várható. A második negyedévtől támogató tényező lehet a vasárnapi boltzár feloldása, bár a hatás mértéke nehezen becsülhető, azonban az elemző szerint az intézkedés stabilizálhatja, kismértékben gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülését.
Az első negyedévben látott kiskereskedelmi adatok összhangban vannak az elemző várakozásaival és megerősítik azt az álláspontját, hogy a GDP növekedés gerincét idén a háztartások fogyasztása adhatja. Ezt támasztja alá a gyors ütemű reálbérnövekedés is, amely elérte a 6,9 százalékot az év első két hónapjában. A szakember idén 2,2 százalékos GDP növekedésre, 2017-ben pedig a gazdasági növekedés újbóli gyorsulására számít, az ütem elérheti a 2,6 százalékot, a pozitív kockázatok miatt pedig meg is haladhatja azt.
Szükség van a béremelésekre
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában jelezte, a márciusi adat a várakozásoknak megfelelő, bár a dinamikát tekintve némi visszaesést jelent a februári 6,5 százalékos növekedéshez képest, ugyanakkor
jelentősen meghaladja a januári 1,7 százalékos bővülést. A szakértő szerint az idén éves átlagban 5-6 százalék közötti bővülés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Úgy vélte: a kiskereskedelmi forgalom növekedését elsősorban a reálbérek kiemelkedő, 6 százalékos emelkedése hajtja, amely lehetővé teszi a háztartások számára azt is, hogy a korábban elhalasztott vásárlásaikat bepótolják.
A márciusi növekedésben főszerepe volt a tartós fogyasztási cikkek forgalmának, például a háztartási gépekének, a nem élelmiszerek csoportjában ugyanis az 5,5 százalékos bővüléssel szemben 7,6 százalékos volt a többlet.
