A döntés eredményeként az alapkamat újabb történelmi mélységbe süllyedt: 2013. augusztus 28-tól 3,8 százalék.
A jegybank honlapján olvasható jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok lehetőséget adnak a monetáris kondíciók lazítására. A következő hónapokban az eddig végrehajtott jelentős kamatcsökkentések és a változékony pénzügyi piaci környezet ugyanakkor a kamatcsökkentések ütemének vagy mértékének megváltoztatását indokolhatják. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kamatpolitika várható vitelében beálló változásokat célszerű jelezni a piaci szereplők felé.
Két voks is volt 10 bázispontra
A jegyzőkönyv szerint Cinkotai János és Pleschinger Gyula 10 bázispontos csökkentésre, míg a tanács többi tagja – beleértve Matolcsy György MNB-elnököt, és Balog Ádám alelnököt – 20 bázispontos vágásra szavazott.
A kamatcsökkentési ütem lassításának mértékét illetően nem volt egységes a döntéshozók megítélése: a tanács két tagja a következő hónapban várható bizonytalanságok miatt az eddigiekhez képest érezhetően kisebb mértékű kamatcsökkentésre tett javaslatot. A tanács többi tagja az inflációs, valamint reálgazdasági folyamatok alakulását hangsúlyozva az alapkamat nagyobb – az eddigi lépésköztől enyhén elmaradó – mértékű csökkentését tartotta indokoltnak. Egy tanácstag azon véleményének adott hangot, hogy a következő időszakban a csökkentés mértéke ne haladja meg a mostani mérséklés ütemét, ez legyen a maximális csökkentési lépték.
A gazdaság fokozatosan bővülhet, inflációs nyomás nincs
Az MNB Monetáris Tanács úgy véli, idén a magyar gazdaság fokozatosan bővülhet, azonban a kibocsátás továbbra is elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, aminek következtében az inflációs nyomás középtávon is alacsony maradhat.
A júliusi adat historikusan alacsony inflációs környezetet mutat. Bár az inflációt átmeneti hatások is csökkentik, az inflációs alapfolyamatok stabilan alacsony dinamikája a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözi. Az alacsony bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkaköltségeken keresztül, így a fogyasztói árak közvetítésével történő áthárítás mérsékelt lehet.
A tanács szerint mindezek arra utalnak, hogy a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás, az inflációs kockázatok pedig középtávon is mérsékeltek maradhatnak, ami hozzájárul az inflációs várakozások horgonyzásához. A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a monetáris politika ebben a környezetben laza monetáris kondíciókkal tudja segíteni az inflációs cél középtávú elérését.
Romlott az országkockázat
Az idei év során a magyar gazdaság kikerült a recesszióból. A belső kereslet javulása a folytatódó mérlegalkalmazkodás és a háztartások óvatossága miatt csak fokozatos lehet, miközben a külső konjunktúrában, elsősorban a fejlett országokhoz köthetően, az élénkülés jelei mutatkoznak.
Az ország kockázati megítélése a bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezetben kis mértében romlott, melyben nemzetközi és ország specifikus okok egyaránt közrejátszottak. A monetáris tanács értékelése alapján változatlanul kockázatot jelent a globális pénzpiaci hangulat változékonyabbá válása, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja.
A pénzügyi piacokkal kapcsolatban az MNB kifejti: a júliusi kamatdöntés óta a globális gazdasági folyamatokat övező kockázatok fennmaradtak, valamint a nemzetközi befektetői hangulat sérülékenysége sem csökkent érdemben. Míg az időszak elején a befektetői hangulat kedvezően alakult, addig a hó végére megváltozott a kép, és csökkent a globális kockázati étvágy.
A pénzügyi feltételek fékezik a gazdasági növekedést
Az MNB Pénzügyi Kondíciós Indexének (PKI) 2013. második negyedéves értéke arra utal, hogy a pénzügyi feltételek továbbra is fékezik a gazdasági növekedést. A 2013 első negyedévében tapasztalt romlás után a második negyedévben kisebb javulás látható, az index azonban változatlanul negatív.
A pénzügyi stabilitási szempontból kulcsfontosságú pénzügyi piacok felől érkező stressz mérésére használt Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index az elmúlt hónapban összességében változatlan maradt, és távol van a veszélyesnek tekintett szinttől. A tőkemegfelelési mutató erős, 2013. június végén 16,6 százalék, miközben a tőkemegfelelés eloszlása továbbra is aszimmetrikus – olvasható a jegyzőkönyvben.
A monetáris tanács 2013. szeptember 24-én tartja következő kamatdöntő ülését.
