A hitelek iránti kereslet 10 százalékos csökkenése a GDP 2 százalék körüli esését idézi elő, ugyanilyen mértékű bővüléshez ugyanakkor már elegendő a hitelezés 5 százalékos emelkedése – mutatott rá a bankvezető. A növekvő magyar gazdaság közös érdek, a K&H Csoport ezt kívánja támogatni.
A K&H hosszú távra tervez Magyarországon
A bankszektor jövedelmezősége ugyanakkor rendkívül gyenge: 2008 előtt a tőkearányos megtérülés elérte a 15-20 százalékot, azóta azonban fenntarthatatlanul alacsony. Tartós nyereséget mindössze 4 nagybank (OTP, K&H, UniCredit, Budapest Bank) tudott felmutatni, miközben a veszteséges külföldi tulajdonú pénzintézetek 600 milliárd forint tőkepótlásra szorultak. A magyar bankszektor tulajdonosai jobban jártak volna, ha az elmúlt öt évben államkötvénybe fektetik a tőkéjüket – jegyezte meg a bankvezető.
A kialakult helyzet ellenére Hendrik Scheerlinck az elkövetkezendő egy-két évben nem számít erős konszolidációra, bár 3 bank már jelezte: hosszú távon nem kíván maradni, s további 1-2 intézményt illetően nem lehet biztosra venni a távlati jelenlétet. A vevői oldalon vásárlóként a már jelen lévő bankok vehetnek részt, új szereplők megjelenéséhez azonban a jövedelmezőség javulására lenne szükség, ami rövidtávon a bankvezető véleménye szerint nem várható. Arra a kérdésre, hogy a magyar piacon hány nagybank jelenléte várható a jövőben, a vezérigazgató úgy válaszolt 5-6 intézményre számít, mindemellett egyértelművé tette, hogy a K&H hosszú távon elkötelezett a magyar piacon.
Elindulhat a növekedés
A magyar gazdaság jövőjét illetően Hendrik Scheerlinck úgy nyilatkozott: 2014 egy pozitív ciklus kezdete lehet, ám ehhez a piaci szereplők számára kiszámítható és fenntartható gazdasági környezetet kell teremteni. Ha a hitelkereslet nő, s a feltételek javulnak, a bankrendszer képes hitelezni: a bankok tőkeellátottsága az anyabankok tőkeinjekcióinak köszönhetően csúcson van, a hitel-betét arány a válság előtti szintekre csökkent.
Kezd túl optimista lenni az MNB
A csoport konkrét várakozásait illetően Németh Dávid, a K&H vezető közgazdásza szerint a másfél százalékos GDP elérése reálisnak látszik, ám az egyelőre nem világos, hogy mikor és miként gyorsulhat a növekedés 3-4 százalékra. A jelenlegi alacsony inflációt a szakember szerint a hatósági árak erőteljes csökkenése idézte elő, a fogyasztói árak változását összetevőnként vizsgálva egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy a piaci áras termékek felől már van inflációs nyomás: a kormányzati intézkedések hatása nélkül 3-3,5 százalékos infláció lenne. Az egyszeri lépések hatása 2015 elején tűnik majd el, ha újabb hasonló lépésekre nem kerül sor.
Az elmúlt hónapokban – az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programjának kivezetésével összefüggésben – jelentkező sokkhatásokra a magyar kötvénypiacokon nem volt óriási eladási hullám, a forint csak mérsékelten gyengült, amely a jó egyensúlyi mutatóknak, illetve az erősödő belföldi keresletnek köszönhető. Németh Dávid figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a jegybank kezd túl optimista lenni, a 3 százalék körüli kamatszint már túlzottan alacsony. A forint árfolyama várakozásai szerint 305-310 forint körüli alakulhat a következő hónapokban.
A hazai bankrendszer Hendrik Scheerlinck szerint ugyanakkor még az idén is veszteséges lesz. A jelzáloghitel-nyújtás – amely a tízmilliós lélekszámot figyelembe véve 500-600 milliárd forint körül alakulhatna – szektorszinten várhatóan a 200 milliárd forintot éri el csupán az esztendő végéig.
NHP: előtérbe kerülnek a kapacitásbővítő fejlesztések
A vállalati hitelezés területén kedvező folyamatokat indított el a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP), amelyről Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője az eseményen elmondta: az első szakaszban elsősorban amortizációpótlásra és gépberuházásokra fordították azt a vállalkozások, a második, jövő év végéig tartó fázisban viszont már jellemzőbbé válhatnak a kapacitásbővítő fejlesztések.
A szakember becslései szerint az eddig beérkezett igénylések alapján a szektor 800-1000 milliárdot használhat fel a rendelkezésre álló keretből, amelyből a K&H 10-12 százalékos részesedést érhet el, hasonlóan az első fázist jellemző arányokhoz. Ezt segítheti, hogy a második fázisban a lízing is bekerült a programba, ez a finanszírozási forma ugyanis sok esetben jobban illeszkedik e vállalkozói kör fejlesztéseihez (gondolva itt az igen komoly súlyt jelentő gépberuházásokra).
Nem változnak a trendek a lakossági piacon
Bába Ágnes, a K&H Bank vezérigazgató-helyettese, a lakossági divízió vezetője a lakossági bankhasználatot érintő intézkedésekről, ezek között az ingyenes készpénzfelvételről szólva elmondta, hogy ezek lassítják, és a számos manuális tranzakció miatt drágítják, de nem állítják meg a területen elindult változásokat: az ügyek intézése egyre erőteljesebben az elektronikus csatornák felé fordul, s visszaszorul a készpénzforgalom. A tranzakciós illetékről és az ehhez kapcsolódó banki díjemelésekről pedig úgy nyilatkozott, hogy az ezekhez kapcsolódó bevételek mérsékelt részarányt képviselnek a teljes forgalomból, messze nem kompenzálják az egyéb területen elszenvedett veszteségeket.
A jelzáloghitelezés jövőbeni alakulását illetően a szakember kiemelte, hogy számos kedvezőtlen tényezővel kell számolni akkor is, ha a gazdasági kilábalás beindulásával nő a hitelkereslet. Nem segítenek például a demográfiai adatok: az e területen legaktívabb 28-34 éves korosztálynál 30 százalékos csökkenés figyelhető meg 2006-os és 2015 között, amely eleve jelentős keresletcsökkenést jelent majd.
A megtakarítások területén a válságot követően komoly attitűdváltozás volt: erős nyitottság figyelhető meg a rendszeres megtakarítások irányába. A növekedés 2013-ban is folytatódott, ám ez elsősorban az állampapírokat érintette a banki megtakarítások kárára. A folyamat teljességgel érthető – jegyezte meg Bába Ágnes – ezek nem csak biztonságos és magas hozamú formák, hanem egyéb preferenciák is kapcsolódnak hozzájuk, például az adózás területén.
Új szereplők a befektetési alapok piacán
A lakossági megtakarításokhoz kapcsolódóan Zobor Zsuzsanna a K&H Alapkezelő vezérigazgatója két új és határozott trendet emelt ki, amely befolyásolja a hazai befektetési piacot. Az egyik az alapkamat, a másik az infláció csökkenése, amely erőteljes átrendeződést indított el: a betétekből az állampapírok és befektetési alapok felé áramlik a tőke, ám figyelembe véve, hogy nominálisan 2012 eleje óta 7,3 százalékkal nőttek a megtakarítások reálértéken, érdemi bővülés nem volt. Az átrendeződésről ugyanakkor sokat elárul, hogy ez idő alatt a befektetési alapokba 900 milliárd forint áramlott, amely 43 százalékos növekedést jelent.
A befektetési alapokon belül a nőtt az aktívan kezelt vegyes alapok, kötvény, egyéb alapok iránti érdeklődés, ami mellett még mindig számottevő volt a pénzpiaci alapok értékesítése, annak ellenére, hogy a kamatcsökkenés hatása az elsők között itt jelentkezik. A folyamatot Zobor Zsuzsa új szereplők megjelenésével magyarázta, akik egyelőre nem kívántak hosszabb távú kötelezettséget vállalni, hozzátette továbbá, hogy azok, akik már régebb óta jelen vannak a piacon, a kockázatosabb, vegyes, illetve kötvényalapok felé mozdultak el, reagálva a hozamok alakulására.
Hiányoznak az egészségbiztosítások
A biztosítások területén erőteljesen lemaradó a magyar piac. Miként arról Wim Guilliams, a K&H Biztosító vezérigazgatója beszámolt: ez különösen az életbiztosítások területén figyelhető ez meg. Az egészségbiztosítási piac gyakorlatilag nem létezik Magyarországon, amely Európa más térségeiben (például Hollandiában) igen erős. A vagyon- és gépjármű biztosítás viszonylag fejlett, az árak azonban rendkívül nyomottak. Míg Magyarországon egy átlagos kötelező díja 50 euró, Hollandiában 350 euró, bár ez utóbbi adathoz Wim Guilliams hozzátette azt is, hogy a kárigények is jóval alacsonyabbak nálunk.
A jövőt illetően a vezérigazgató fontos kihívást emelt ki: a biztosítások értékesítési csatornáinak erőteljes átalakulását, illetve a következő évekre várható szabályozóváltozást. Az új disztribúciós modellben a K&H várakozásai szerint a komolyabb tanácsadási tevékenységet igénylő termékeknél a bankfiókban történő értékesítés szerepe nő, az egyéb termékeknél az elektronikus csatornáké válik hangsúlyosabbá. A szabályozásváltozás, amely a biztosításközvetítést és az árazást érinti majd, várhatóan 2016-ban lép életbe, egyes elemei azonban már korábban is bevezetésre kerülhetnek.
