Kilátások és kockázatok
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár elmondta, hogy bizakodóak lehetünk a fő számokat tekintve: idén négy százalék körül alakulhat a GDP, az infláció 2,7 százalékos lehet, az államháztartási hiány 2,4 százalék körül alakulhat az államadósság további csökkenése mellett. A kedvező folyamatokat igazolták a nemzetközi felminősítések és az olcsóbb finanszírozás a kötvénypiacon.
Az államtitkár szerint az ipar növekedése is dinamikus, kiemelkedő az építőipar teljesítménye, de a beruházások ösztönzése továbbra is fontos feladat. Ezért fontos a külföldi tőke beáramlása és az uniós források hatékony elköltése.
A hatéves bér- és adómegállapodás is a növekedést támogató tényezők közé sorolta Lepsényi. A minimálbér és garantált bérminimum növekedése élénkítette a fogyasztást, a szociális hozzájárulási adó csökkentése a vállalatoknak kedvezett.
Az államtitkár szerint kockázatot a munkaerő rendelkezésre állása jelent, de az aktivitási ráta javulóban van, például a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával és a távmunkával. Szintén a kockázatok között említette a kkv-k felkészítését a negyedik ipari forradalomra: létfontosságú lesz a digitális átállás és a technológiai megújulás. Ezt segítik a mentorprogramok és a mintagyárak.
Az adórendszer átalakításával szintén ezeket a célokat támogatják, így tervezik a közvetlen adók és az adminisztráció csökkentését. A NAV digitalizálása is folyamatban van, ez lesz a NAV 2.0.
Kisebb bürokrácia
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint hangsúlyos elem volt az elmúlt csaknem nyolc évben az állami szerepvállalás erősítése, a bürokrácia csökkentése és az állam működésének kiszámíthatóvá tétele. Erős állami szerepvállalás nélkül mára nem sikerült volna elérni ezeket az eredményeket a makrogazdasági mutatókban.
A bürokráciacsökkentésben sikerült a háttérintézmények megszüntetésével és a három – minisztériumi, kormányhivatali és kormányablaki – intézményi szint kialakításával letisztítani a rendszert. Az ügyintézés lerövidült, az esetek 80 százalékában sikerül nyolc napon belül döntést hozni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Versenyképesség és a kulcs
A vállalatok helyzetét fókuszba helyező kerekasztal-beszélgetésben Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke és MGYOSZ alelnöke elmondta, hogy a versenyképesség javítása érdekében az államnak kisebb szerepet kellene vállalnia, hátrébb kéne lépnie.
Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke szerint több intézkedés – például az adócsökkentések, hatékonyabb OKJ-képzések, dolgozói mobilitás növelése – segítette a versenyképesség növekedését, de az látszik, hogy a beruházások erősen függnek az uniós forrásoktól. A magánberuházások növekedése remélhetőleg nem áll meg – fogalmazott az elnök.
Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, a KAVOSZ vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már most fel kell készülni a 2021-2028-as uniós fejlesztési időszakra. Dale A. Martin, a Német-magyar Ipari Kamara elnöke szerint arra kell készülni, hogy a következő fejlesztési időszakban kevesebb uniós forrás áll majd a térség rendelkezésére, mint 2014-2020 között.
Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke szerint jelentős kihívás a cégek számára a termelékenység növelése, ebben még mindig le vagyunk maradva Nyugat-Európához képest. A technológiai ellátottság nagyon alacsony, ezért magas tőkeértékű beruházások kellenek. Ráadásul a munkaerőhiány mutatkozik, ez pedig a technológiai megújulást kényszeríti.
Abban a kerekasztal összes vezetője egyetértett, hogy a korszerű, a technológiai igényeknek megfelelő oktatás lesz a kulcsa a versenyképesség javításának.
A tőzsde, mint lehetőség
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy 2017-ben jó évet zárt a hazai piac. A BUX index tovább emelkedett köszönhetően a jó makrogazdasági környezetnek, a tőzsdén jegyzett vállalatok pedig kiváló teljesítményt nyújtottak. A nemzetközi környezet is támogató volt, a részvénypiacok itthon és Amerikában is emelkedtek. A vállalati nyereségek azonban még nincsenek extrém magas értéken, nem túlértékelt a piac.
Idén folytatják a tőzsdefejlesztési stratéga megvalósítását, amely az élénk tőkepiac megteremtését célozza, így legyen finanszírozási alternatíva a cégek számára. A Waberer’s tavalyi piacra lépése jó példa, amely tovább vállalatokat ösztönözhet a tőzsdei bevezetésre – mutatott rá Végh Richárd. A kkv-szektort célozza a tavaly elindított Xtend platform. Idén elindul a GINOP forrásból finanszírozott mentoring program, valamint a Tőzsdefejlesztési Alap is megkezdi működését.
A BÉT vezérigazgatója azt is elmondta, hogy bár a hazai megtakarítási állomány rekordszinten van, a lakosság még mindig túl konzervatív, és túl alacsony a részvénybefektetések aránya. A közvetlen hazai részvénytartás nálunk 1,2 százalék, a szomszéd államokban 3-4 százalék, tehát lehetne duplázni vagy triplázni is – hívta fel a figyelmet.
Komoly eredmény, hogy a lakosság a magyar állam finanszírozásában már nagyobb szerepet tölt be. De ha a vállalatok finanszírozásának arányában vizsgáljuk a lakosság szerepét, akkor még nagy hátrányt kell ledolgozni. Hosszú távon az a cél, hogy a hazai megtakarítások a hazai reálgazdaságot finanszírozzák.
