A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint a 2017. november-2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett.
A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 24 ezerrel, 174 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent. A foglalkoztatottak száma 12 ezerrel, a ráta 0,1 százalékponttal elmaradt a tavalyi negyedik negyedéves adatoktól, a munkanélküliek száma 2 ezerrel tovább csökkent, a ráta a tavaly szeptember-novemberi időszakban elért történelmi mélypontján maradt.
Jelentős átrendeződés
Jelentős átrendeződés van a foglalkoztatásban, az adatok szerint a közfoglalkoztatásból egyre többen tudnak átlépni az elsődleges munkaerőpiacra, illetve külföldről is egyre többen jönnek vissza dolgozni Magyarországra – hívta fel a figyelmet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán.
A miniszter elmondta, a gazdaság, illetve a vállalkozások teljesítményének bővülése együtt járt a munkahelyek számának növekedésével, 2017 novembere és 2018 januárja között 35 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.
A miniszter kiemelte: a foglalkoztatottak létszáma úgy nőtt, hogy 33 ezerrel kevesebb a közfoglalkoztatott, a külföldön dolgozók száma pedig 19 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Varga Mihály kedvezőnek nevezte, hogy a közfoglalkoztatásból többen találtak munkalehetőséget az elsődleges munkaerőpiacon, másrészt az emelkedő keresetek miatt külföldről is egyre inkább megéri hazajönni és Magyarországon munkát vállalni.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a foglalkoztatási ráta a 2010-es 56 százalékról 68 százalék fölé emelkedett, ezzel Magyarország az Európai Unió 28 tagországa között a 13., a munkanélküliség pedig nálunk a negyedik legalacsonyabb az unióban.
Varga Mihály felidézte, a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállodás alapján jelentősen csökkentek idén a vállalkozások központi terhei, ez is lehetőséget biztosít beruházásokra, fejlesztésekre, valamint a jól képzett munkaerő megtartására, illetve létszámbővítésre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Közel a teljes foglalkoztatottság
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac egyre inkább közelíti a teljes foglalkoztatottságot, ezért látványos javulásra a továbbiaban nem lehet számítani. A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottság is hónapról hónapra egyre kisebb mértékű javulást mutathat majd.
A foglalkoztatottak számában november-januárban bekövetkezett enyhe havi csökkenés elsősorban szezonális okokkal magyarázható, de a létszám így is historikusan magas. Az ING várakozása szerint a második negyedévben a mutató ismét lassú emelkedésnek indulhat.
A vállalatok számára a munkaerőhiány jelenti a legfőbb munkaerőpiaci kihívást, ami további béremeléseket jelent. Az idei év végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami nagyjából 8 százalékos nettó béremelkedéssel párosulhat – prognosztizálta az ING elemzése.
EU-s átlag felett
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja rámutatott ara, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,8 százaléka dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71,1 százalékos arányát, de további erőfeszítésekre van szükség a cseh gazdaság 76,7 százalékos mutatójának eléréséhez.
A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.
A foglalkoztatás bővülésének lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság. Így még hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba bevonásának kérdése.
Emellett közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.
Négy és félmillió felé emelkedhet
A Takarékbank előrejelzése szerint a foglalkoztatottak száma a rendszerváltás óta először várhatóan a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 milliót. A munkanélküliségi ráta tavaly éves átlagban 4,1 százalék lehetett, míg 2018-ban várhatóan 3,9 százalékig süllyed.
A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a növekedést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.
A munkaerőpiac eljutott a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotába, ami a gazdaság ciklikus fellendülésének köszönhető – állapította meg Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A munkanélküliségi ráta idén tovább csökken, a csökkenés mértéke azonban csekély lehet – tette hozzá.
Van még tér
A feszes munkaerőpiac tovább hajthatja az átlagkeresetek emelkedését, így a belső keresletnek a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a GDP növekedésében.
Van még bőségesen tér ahhoz, hogy a munkaerőpiac a jelenleginél is jobb állapotba kerüljön, hiszen a gazdaságilag nem aktívak száma még mindig meghaladja a 2 millió 800 ezret.
Másrészt a mennyiségi mutatókon felül a munkaerő és a munkaerőpiac minőségének javulását is érdemes lenne célzott gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni, hogy javuljon a magyar gazdaság versenyképessége és növekedési potenciálja.
