Mi a cél, mi az ok?
A tárcavezető kifejtette, hogy mindkét kabinetet miniszter vezeti majd, döntéshozó és -előkészítő szervekről van szó, Orbán Viktor döntése alapján témák, ügyek tartoznak majd a kabinetekhez. A változás célja, hogy több idő maradjon a két kabinetben jelentős döntések előkészítésre, egyeztetésekre, és hatékonyabb legyen a kormányzati tevékenység, jobb legyen a kormányzás – magyarázta Lázár János.
Úgy vélte, a két kormánykabinet felállítása elsősorban a miniszterelnök munkáját segíti, ezek lesznek a vélemények ütköztetésének helyszínei, mert bizonyos témák kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas.
Mint mondta, személyi változást miniszteri szinten nem tervez a kormányfő. A Miniszterelnökségen az államtitkári változásokat lezártnak tekinti Lázár János, de helyettes államtitkári szinten még lehet változás.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A két kabinet nem egy „beszélgető fórum” lesz, hanem egy formális döntéshozó fórum, jogi relevanciával bír a tevékenysége. A személyes sorsát illető felvetésre úgy fogalmazott: „nekem úgy tűnik, hogy több munkám lesz, mint eddig, (…) érintett vagyok a két kabinet tevékenységében”. Kérdésre azt is elmondta, hogy a kabinetekre vonatkozó személyi döntések ismertetése a miniszterelnök kompetenciája.
A miniszter tájékoztatása szerint a strukturális kérdésekről a következő, július 20-i kormányülésen tárgyalnak.
A parlament dönt a földárverések összegeiről
Lázár János közölte azt is, hogy a kormány a parlament állásfoglalását kéri szeptemberben a földárverésekből befolyt összegek felhasználásáról. Az erről szóló törvény még készül, emellett egy számadást készítenek az Országgyűlésnek arról, hogy hányan, milyen értékben vásároltak állami földeket.
A földet a gazdáknak program várhatóan július 31-én zárul le, eddig közel 40 ezren vásároltak, közülük 30 ezren 3 hektár alatti területet. Az állami bevétel várhatóan 270 milliárd forint lesz – ismertette.
Több fővárosi kulturális beruházásról döntöttek
Lázár János sajtótájékoztatóján ismertette, hogy – Tarlós István főpolgármester jelenlétében – határoztak arról, felújítják az Országos Széchényi Könyvtár főépületét, erre hivatalos tervpályázatot írnak ki, emellett nagy raktárépületet kap az intézmény, várhatóan Piliscsabán.
Döntöttek arról is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum „használatába ajánlják” a józsefvárosi Palotanegyed több épületét – a Magyar Rádió régi székházának használaton kívüli részeit, valamint az Esterházy- és a Károlyi-palotát -, és ezek között visszaállítják, növelik a zöldfelületeket. A projektre az intézmény főigazgatójától várják a koncepciót.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A miniszter azt is közölte, hogy mintegy 25 milliárd forintból felújítják az Operaház főépületét 2017-2018-ban. Az intézmény művészei az Erkel Színházban és valószínűleg az Eiffel-csarnokban fognak játszani a rekonstrukció alatt. A kabinet emellett új központi épületet keres a Természettudományi Múzeumnak.
A kormányülésen megerősítették az állatkerti fejlesztések támogatását is, a 25 milliárd forintos fejlesztési támogatás rendelkezésre áll és a parkolási problémák megoldására is tesznek lépéseket – tudatta a miniszter. Elmondta azt is, hogy a három nagy budapesti pályaudvar sorsáról még nem hoztak döntést, további egyeztetés lesz róluk.
Jöjjön-e külföldi munkavállaló?
A minisztert kérdezték arról is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról azt mondta, hogy több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását.
Lázár János közölte, hogy tiszteletben tartja a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját, de elsősorban azoknak kell segíteni, akik itt élnek, a munkanélkülieket kell támogatni. Három-négy olyan régió van az országban, amelyet még ki kell aknázni, hogy munkát biztosítsanak az ottani munkanélkülieknek – magyarázta.
Úgy vélte, amíg Magyarországon nincs teljes foglalkoztatottság, nem lehet azt mondani, hogy megoldották a problémát. Bár a rendszerváltás óta soha ennyien nem dolgoztak, mint most, még mindig vannak régiók, ahol nincs munka, nincsenek boldogulási lehetőségek – mutatott rá.
Közölte, hogy nem lehet megbélyegezni azokat, akik elmennek az országból, mert ők általában arra készülnek, hogy külföldön megalapozzák az életüket, majd hazatérnek. Nagy gond, hogy a legtehetségesebbek és legbátrabbak próbálkoznak ezzel, és azért kell dolgoznia kormánynak, hogy úgy javuljanak a körülmények az országban, hogy az emberek azt lássák, nem éri meg elmenni innen – magyarázta.
A honvédek nem üzleti biztosítás alanyai
A tűzszerészek múlt heti balesetéről szólva a tárcavezető azt mondta, hogy gondoskodnak az elhunyt tűzszerészek családtagjairól, gyermekeiről. A legutóbbi kormányülésen meghallgatták Simicskó István honvédelmi miniszter rövid jelentését az esetről, de a legfontosabb a támogatás megadása a hozzátartozóknak – közölte.
Kiemelte, hogy a honvédeket az államnak nem üzleti biztosítás alanyának kell tekinteni, és most is, ha üzleti biztosítási elv alapján rendeznék az elhunytak sorsát, a hozzátartozók kevesebbet kapnának. Üzleti alapon nem lehet biztosítani a honvédség tagjait, az államnak honorálnia kell azt, hogy készek feláldozni az életüket a hazáért – emelte ki.
