Stagnáló forgalom, visszafogottan csökkenő árak
2013 forgalmi számai sem mutattak jelentős eltérést az immár 5 éve tartó trendtől, az adásvételek száma a 2009 óta megfigyelhető évi 85-90.000 tranzakciót jelentő sávba esik. A tavalyi évre – bár a hivatalos KSH statisztika nem áll rendelkezésre –87.000 körüli tranzakcióra számíthatunk. 2014-ben sem várható változás, komoly keresletbővülésre nem számíthatunk.
Növekvő bérleti díjak
A használt téglaépítésű lakások és a panellakások bérleti díjai már harmadik éve visszafogott mértékben, ám stabilan emelkednek. Már átlépték ugyan a 2009-es szintet is, ami azonban még távol áll a válság előttitől. A téglaépítésű házaknál az elmúlt évek stagnálása után a 2009-es szintekre emelkedett a bérleti díj színvonal. A legtöbb érdeklődést vonzó ingatlanok alapterületét alapul véve, a 2013-ban érvényes átlagos eladási négyzetméterárral és ugyanezen időszak egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díjaival számoltuk ki a vételi árat, illetve az éves bérleti díj bevételt. A hozamok az egyes ingatlanok esetében 8 és 10 százalék között szóródnak.
„Bár az állami kamattámogatás és az elmúlt időszakban csökkenő hitelkamatok valóban jó feltételeket nyújtanak hitelből finanszírozott lakásvásárláshoz, de az olcsó hitelek keresletstimuláló hatása még nem érezhető a lakáspiacon, főleg a keresleti korlátok miatt.” – mondta Déry Attila az Otthon Centrum vezető elemzője. – „Az olcsó hitelek nagy valószínűséggel a jelenleg 90 százalékot is elérő készpénzes vásárlások arányát csökkenthetik, de jelentős új keresletet nagy valószínűséggel nem tud még az idén sem a piacra vonzani.” Az adásvételi számokra néhány külső tényező jótékony hatással lehet: amennyiben megvalósul, akkor a használtlakás vásárlásra is kiterjesztett szocpol hozhat pozitív változást.
A 2013-as évben tovább csökkentek az árak, a 2008-as szinthez képest már 20 százalékkal alacsonyabb az átlagos árszínvonal. Az árcsökkenés szintje az év utolsó felében már valamelyest mérséklődött, a fővárosi téglaépítésű lakások ára például a harmadikról a negyedik negyedévre már stagnálást mutatott. Trendfordulót egy jelentősebb keresletbővülés hozhat, ahol a vevői érdeklődés nyomására felfelé indulhatnak az árak. Erre azonban csak középtávon számíthatunk, így stabil áremelkedés is csak ilyen időtávon várható. 2014-ben nagy valószínűséggel stagnálással számolhatunk.
Kis lakások a dobogón
A fővárosban a 9 és 11 milliós, keleten a 7 milliós, nyugaton a 7 és 8 millió forintos áron kínált használt téglalakások voltak a legkeresettebbek. Árkategóriától függetlenül, minden területen az 50 és 60 négyzetméter közötti lakások voltak a legnépszerűbbek. Budapesten a legkeresettebb panellakásokat 9 millió forintos áron kínálták, keleten és nyugaton egyaránt a 8 milliós lakások iránt volt a legtöbb kereslet. A panellakásoknál is az 50 és 60 négyzetméteres lakások a legkeresettebbek.
A legszínesebb kép a téglaépítésű házak piacán látható, a többi ingatlantípushoz képest itt sokkal szélesebb sávon oszlik meg a kereslet. A fővárosban a legtöbb kereső 20 millió forintért kínált házakra jelentkezett. Az agglomerációban 15 milliós házak voltak a legnépszerűbbek. Keleten a 8 és 12 milliós, nyugaton a 14 milliós házak jelentették a slágert.
A vevő diktál – hosszabb értékesítési idő
Az eladók által adott teljes árengedmény két komponensből tevődik össze. Egyrészt a szűkebb értelemben vett áralkuból, amit a szerződéskötéskor ér el az ingatlan vevője, másrészt még a vevő megérkezése előtt az eladó által adott kínálati árcsökkentésekből. „A teljes árengedmény bár némileg magasabb volt tavaly, mint 2012-ben, a megelőző évek növekedési üteme lelassult 2012-ről 2013-ra.” – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója –„A teljes árengedmény növekménye nagyobb, mint a szerződéskötési alkué, tehát az eladók a kínálati árból is nagyobb mértékben engedtek 2013-ban, mint 2012-ben.”
A kínálati ár csökkentés mértéke ráadásul nagyobb, tehát javult a vevők alkupozíciója, mivel az eladók egyre többet engednek még a hirdetési fázisban az ingatlanuk árából, tehát a piacra lépés időpontjában nem tudnak egy reális piaci árat megállapítani. Ebben természetesen az emocionális árképzés is szerepet játszik; a tulajdonos lakásához fűződő személyes élményeit, érzéseit is szeretné az árban foganatosítani. A kínálati ár csökkentés a teljes árengedmény 40 százalékát teszi ki.
Az értékesítési idők növekedésének üteme 2012-ről 2013-ra gyorsult fel ismét. Az ingatlanok eladásához szükséges idők már a válság kezdete óta növekednek, a vevői pozíciók folyamatos erősödésének jeleként. Amíg 2010 és 2012 között csak visszafogott ütemben nőtt az értékesítési idő – a panellakásoknál már csökkenés is látható volt –, 2013-ra ismét jóval hosszabb idő szükséges az értékesítéshez. Mindez az elhúzódó vevői döntési folyamatnak köszönhetőek, gyakori, hogy egy még jobb ajánlat reményében a vevő halogatja az igényeinek egyébként megfelelő ingatlan megvásárlását.
A téglaépítésű lakások átlagosan több mint 4 hónapot igényelnek a sikeres értékesítéshez. A panellakások esetében az átlagos 2,5 hónap 2013-ra 3 hónapra nőtt. Az emelkedés a téglaépítésű házaknál is látható, itt csaknem 7 hónapra van szükség az eladáshoz.
