Péntek helyett szombat
A görög pénzügyminisztérium a héten többször is jelezte, hogy péntektől egyeztetnek a nemzetközi hitelezők szakértői Athénban a görög kormány képviselőivel a csaknem 86 milliárd euró összegű segélycsomagról.
Az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői viszont biztonsági megfontolásokra hivatkozva pénteken közölték, hogy addig nem kezdődhetnek el a hivatalos tárgyalások az új hitelprogramról, amíg a megfelelő helyszínt meg nem találják a görög fővárosban.
A hitelezők főtárgyalói, illetve szakértői az eredeti tervek szerint pénteken érkeztek volna Athénba, miután a tárgyalások megkezdése elől az utolsó akadály is elhárult a görög parlamentben szerda éjszaka elfogadott második törvénycsomaggal. Olga Gerovaszili görög kormányszóvivő közlése szerint legkorábban szombatra várhatóak a küldöttségek.
A görög pénzügyminisztérium augusztus 20-ra le akarja zárni a tárgyalásokat, amikor is több mint 3,3 milliárd eurót kell visszafizetni az EKB-nak. A hitelezők augusztus 12-13-át emlegettek mint a megállapodás megkötésének céldátumát.
Kisebb a szigor
A Der Spiegel című német hírmagazin értesülései szerint a korábban tervezettnél kevésbé szigorú takarékosságot várnak el az athéni vezetéstől a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények, mert belátták, hogy a gazdasági visszaesés miatt nem lehet elérni az eredeti célokat. A lazítás azonban megkérdőjelezi az államadósság törlesztésének hosszabb távú fenntarthatóságát, holott az IMF éppen az adósságszolgálat fenntarthatóságának biztosításához köti a részvételét az újabb, harmadik mentőprogramban.
A takarékossági szigor lazítása révén így tovább folytatódhat a vita arról, vajon nem lenne-e mégiscsak szükség a görög államadósság egy részének elengedésére, leírására – írta a Der Spiegel.
Varufakisz kritikája
Görögország kiléptetése az euróövezetből (Grexit) nem a görög gazdaság fellendítésére szolgált volna, hanem arra, hogy az ezt szorgalmazó erők „sakkban tartsanak” más országokat – jelentette ki Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter a ZDF német országos közszolgálati televízióban pénteken sugárzott interjúban.
Varufakisz a július elején bejelentett lemondása előtti hónapokról – amikor az athéni vezetés folyamatosan tárgyalt a második mentőprogram lezárásáról – azt mondta, hogy ugyan ő maga is követett el hibákat, de nem ezért nem sikerült megegyezésre jutni a nemzetközi hitelezőkkel, hanem azért, mert tárgyalópartnereik egyszerűen „nem szándékoztak Görögország méltóságát tiszteletben tartó megállapodást kötni”.
Államcsődre számítanak
A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint a németek 71 százaléka úgy látja, hogy Görögország az új mentőcsomaggal sem kerüli el az államcsődöt, és csupán 22 százalék gondolja, hogy a hitel és a hozzá kapcsolódó reformok révén Görögország hosszabb távon biztosíthatja fizetőképességét. Ugyanakkor a németek 50 százaléka szerint Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, 45 százaléka szerint pedig távoznia kell a valutaunióból.
Recesszió fenyeget
A legismertebb görög gazdaságelemző intézet (IOBE) pénteken kiadott jelentése szerint idén 2-2,5 százalékkal zsugorodhat Görögország hazai összterméke, és jövőre sem lesz növekedés. Az intézet áprilisban még 1 százalékos növekedést várt az idei évre a tavalyi 0,7 százalékos bővülés után. A gazdaságelemző intézet szerint a tőkekorlátozások az összeomlás szélére lökték a pénzügyi rendszert, és ezen az sem segít, hogy három hét szünet után hétfőn ismét kinyitottak a bankok. Most a legfontosabb feladat a gazdaság stabilizálása és a bankrendszer normális működésének helyreállítása.
A görög kormány pénteken némileg tovább enyhített a szigorú tőkekorlátozásokon: a cégek az eddigi 50 ezer euró helyett 100 ezer eurót utalhatnak át külföldre importszámláik kiegyenlítésére a kereskedelmi bankokon keresztül. A 100 ezer eurót meghaladó kérelmekről a pénzügyminisztérium dönt. Évi mintegy 40 milliárd eurónyi a görög gazdaság importigénye, azaz napi közel 130 millió euróra van szükség.
Szükség van a friss tőkére
Christian Noyer, a francia központi bank elnöke a Le Monde című francia napilap internetes oldalán pénteken megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy már augusztus közepén fel kell tőkésíteni a görög bankokat, amelyeket kivéreztetett a betétesek rohama és a gazdasági helyzet romlása. Noyer, aki az EKB kormányzótanácsának is tagja, kijelentette, hogy ellenzi azt a javaslatot, miszerint vonják be a bankok nagyobb ügyfeleit is a feltőkésítési műveletbe. Álláspontját azzal indokolta, hogy Görögország esetében ezek a nagyobb ügyfelek a kis- és közepes vállalkozások körébe tartoznak.
„Álláspontomat széles körben osztják a kormányzótanácsban” – mondta a francia bankár, hangsúlyozva, rendkívül fontos a gazdaság stabilizálása és a bizalom helyreállítása annak érdekében, hogy a 2010 óta kivont 90 milliárd euró nagy részét visszavigyék a görög bankokba.
Így áll a hitelállomány
A harmadik pénzügyi mentőcsomagról július 13-án kötött megállapodás alapján nagyjából 25 milliárd eurót szánnak a bankok feltőkésítésére. Harmadával, mintegy 22 milliárd euróval csökkent a nemzetközi tevékenységet folytató bankok görögországi hitelállománya az idei első negyedévben – derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának pénteken közzétett adataiból. A görögországi vállalatoknak, bankoknak, magánszemélyeknek és egyéb jogi személyeknek nyújtott külföldi hitelek összege 45,5 milliárd euróra csökkent március végére.
