Buda más tészta
Cserháti Péter elmondta, a vidéki kórházstruktúrával szemben a fővárosi – elsősorban a sürgősségi – ellátás sokszor nem egyértelmű, annak ellenére sem, hogy több országos intézet és egyetemi klinika is Budapesten működik. A témában született kormányhatározat három térséget nevez meg – jelezte a miniszteri biztos. Mint mondta: az észak-pesti helyét, amely a Honvédkórház és a dél-pesti , amely az egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a kardiológiai központ bázisán jönne létre,”hamar megtalálták”, azonban a budai térségben, annak geográfiai, közlekedési viszonyai miatt az „egy térség két centrum” elképzelésben gondolkodnak.
Cserháti Péter hozzátette: a budai kórházfejlesztés nagyban függ a kormány – nem feltétlenül az ágazatot érintő – egyéb döntéseitől, így az M0-ás körgyűrű befejezésétől, vagy a Déli és a Kelenföldi pályaudvar jövőjétől.
Összevonások lesznek
A közép-budai térség fejlesztése a Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbjének „összevonásával” valósulhat meg – mondta Cserháti Péter. Ehhez kapcsolódva jelezte, hogy a fejlesztés részeként uniós forrásból megindulhat a János kórház korszerűtlen fűtési rendszerének cseréje. A fővárosi egészségügyi ellátás a már említett centrumokra épülne, és társkórházi státust kapna például a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, az Uzsoki utcai kórház, a Szent Margit Kórház és a Szent Imre Kórház. Szakkórházakként működne az onkológiai, a pulmonológiai és a reumatológiai intézet – ismertette a miniszteri biztos.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A centrumoktól azt várják – folytatta -, hogy az ellátás legmagasabb szintjén, a legsúlyosabb sérülteket is képesek legyenek minden nap ellátni.
Cserháti Péter beszélt arról is, hogy a Semmelweis Egyetemnek saját fejlesztési koncepciót kell kialakítania a kormánydöntés értelmében. Ebbe az infrastrukturális fejlesztéseken túl a gyakorlati képzések lebonyolítása, a gyakorlati helyek újragondolása is beletartozik.
Figyelnek a gyerekekre
Jelezte, hogy a fővárosban – összhangban a budapesti fejlesztéssel – a gyermekellátás kiegyensúlyozása is cél, vagyis a tervek szerint „oldanák” a pesti gyermekellátási centralizációt, így bizonyos ellátási formák átkerülnének budai kórházakba. Megemlítette, hogy míg Pesten ezer ágyon folyik gyermekellátás, addig Budán csak 197 ágyon.
A három centrum beruházásának előkészítését jövő március 31-ig kell elkészíteni, egy második ütemben pedig a társkórházakra koncentrálnak. Ez utóbbi előkészítésének határideje jövő év júniusa. A budapesti kórházfejlesztésre 40 milliárd forint hazai és 11 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, utóbbit jellemzően energetikai és infrastruktúra-fejlesztésre lehet fordítani.
Nem ez az igazi megoldás
Molnár Attila az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában azt mondta, abban egyetértenek a kormánnyal, hogy valamilyen változtatásra szükség van a hatékony gazdálkodásért, azonban a rendszerből hiányzó 1-1,5 havi finanszírozást ez a fajta együttműködési forma nem fogja megoldani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szakember szerint arra van szükség, hogy az egy régión belül működő kórházak próbáljanak meg együttműködni, a szakmai és a gazdasági kapcsolatokat szorosabb tenni. A tartalékok az intézményeknél elfogytak – tette hozzá -, hiszen a menedzsmentek már mindent megtettek a gazdaságos működés érdekében.
Jelezte azt is, talán nem a legszerencsésebb a kancellári elnevezés, hiszen ennek a fogalomnak nincs hagyománya Magyarországon, ugyanakkor nyugaton már létrejöttek ilyen kórházcsoportok, és véleménye szerint ilyen irányba célszerű továbbmenni.
