Az illetékes szerint a merényleteknek mérsékelt volt a makrogazdasági hatása, a tapasztalatok pedig egyértelműen azt mutatják, hogy a hasonló tragédiákat követő gazdasági hatások többnyire rövid távúak.
Jan Smets arról számolt be, hogy becsléseik szerint az idei első negyedévben 0,03-0,1 százalékkal lett volna magasabb a gazdasági növekedés, ha nem történnek meg a terrorcselekmények.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A központi bank vezetője mindazonáltal elismerte, hogy bizonyos iparágakat, főként a brüsszeli régióban súlyosabban érintettek a merényletek. A fővárosi szállodák és éttermek jelentős része komoly veszteségekről számolt be az elmaradó turisták miatt.
A veszteségek mérséklése érdekében a belga kereskedelmi kamara áprilisban arra biztatta a cégvezetőket és a politikusokat, hogy az irodájuk helyett éttermekben tartsák a találkozóikat Brüsszelben.
A két helyszínen – a metróban és a Zaventem repülőtéren – elkövetett brüsszeli terrortámadásokban harminckét ember életét vesztette és több mint háromszázan megsebesültek. A merényleteket az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet vállalta magára.
