Népszerűbb a kétszobás
Hasonlóan gondolkodnak a magyarok is, de érdekes módon a hazai befektetők körében sokkal népszerűbb a kétszobás lakás, mint a garzon, miközben a külföldiek esetében jóval kiegyenlítettebb a kép. A befektetési szándékkal összhangban a külföldieket elsősorban a városközpontban található projektek vonzzák, így kiugró a Corvin Sétány népszerűsége, de a VI. és a VII. kerület is keresettnek számít.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
A hazai vevők a megvásárolt lakások közel 40 százalékát vásárolták befektetési céllal. A városközpontban található projektek esetében ez az arány megközelíti a 60 százalékot, míg a kertvárosi fejlesztéseknél harmadekkora a befektetők súlya.
A befektetési céllal vásárlók 96 százaléka hosszú távra tervezi kiadni a lakását, közöttük pedig kiemelkedően nagy, 70 százalék azok aránya, akik a lakás teljes körű kezelését (berendezés, bérlőkeresés, ügyintézés, stb.) professzionális property management cégre bíznák.
Áremelkedés és bevásárlás
A hazai vásárlók körében a lakhatási szándék a domináns, saját maguk számára pedig tágasabb otthonokat választanak: a megkérdezettek közel 80 százaléka két- vagy háromszobás lakást vásárolt. A külföldiek eddig a Cordia-projektekből fejenként több mint két lakást vettek, a hazai vevők esetében ez az átlag 1,3-en áll – mindez szintén azt jelzi, hogy a külföldiek alapvetően befektetési, a magyarok pedig lakhatási szándékkal vásárolnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szinte folyamatosan növekvő átlagárak sem apasztják a lakásvásárlási kedvet. A megkérdezett magyar lakástulajdonosok harmada tervezi ugyanis további ingatlan vásárlását, ezen belül a jelenleg befektetésre vásárlók 42 százaléka, míg a saját célra vásárlók 26 százaléka számolt be ilyen szándékról. Azok, akik további lakást vennének, többnyire a XI., a VIII. és a XIII. kerületben vásárolnának, miközben a városközponttól távol eső külső kerületek egyáltalán nem vonzóak a számukra.
Nyugdíjasok és lokálpatrióták
A vásárlók között hasonló, körülbelül egyharmad-egyharmados aránnyal képviseltetik magukat az alkalmazottak, vállalkozók és vezető beosztásúak, közöttük pedig a vállalkozók körében volt a legmagasabb a befektetők aránya. Utóbbiak jellemzően egyéb, nem ingatlanbefektetéssel foglalkozó vállalkozásuk jövedelmét egészítik ki a bérbeadással. A hazai vevők közel tizede már nyugdíjas, harmaduk befektetési céllal vásárolt lakást.
A kutatás eredményei alapján a legerősebb lokálpatriotizmus a zuglói és a dél-budai környéket jellemzi. A Thermal Zugló vásárlóinak 42százaléka eddig is a XIV. kerületben lakott, további 10 százalék pedig a szomszédos XVI. kerületben, a madárhegyi és sasadi projektek esetében pedig a vevők 45 százaléka a XI. vagy a XII. kerületből származik. Hasonló „kerülethűség” nem tapasztalható ugyanakkor a városközpontban található projektek vásárlói között.
CSOK és hitel
A kedvező hitelkonstrukciók ellenére még nem jelentek meg tömegesen a hitelből vásárlók, a megkérdezettek közel 80 százaléka készpénzes vevő volt. A további vásárlást tervező válaszadók kétharmada a következő lakásához sem tervez hitelt felvenni.
Ehhez hasonlóan a CSOK nyújtotta kedvezményeket is csak a vásárlók kis része használta ki eddig. A válaszadók alig 10 százaléka veszi igénybe a CSOK-ot jelenlegi vásárlásához, és a jövőben további vásárlást tervezőknek is csupán 5 százaléka élne ezzel a lehetőséggel.
Lokáció és bizalom
Még mindig élénken élnek a vevők emlékezetében a válság alatt begyűjtött rossz tapasztalatok, így kiemelt fontosságú, hogy megbízható fejlesztőt válasszanak. Ezt a megállapítást támasztják alá a kutatás eredményei is, hiszen a megkérdezettek szerint a vásárlások elsődleges szempontja az elhelyezkedés mellett a fejlesztő cég márkaneve, megbízhatósága, válságállósága. Az értékesített lakások felében ez befolyásolta a döntést.
Mindemellett a vásárlások 16 százalékában döntő szerepet játszott az ismerősök, barátok véleménye, megelőzve a felszereltség, az ár és a funkcionális elrendezés szempontjait.
