Az Egyesült Államok évi 112 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vezette be a pótvámot, lábbeliktől kezdve okosórákon át a síkképernyős televíziókig. Megtorlásul Kína ugyancsak 5 és 10 százalék közötti pótvámot vezetett be az évi 75 milliárd dollár értékű amerikai importárut tartalmazó lista bizonyos tételeire, kezdve a szójababtól, a fagyasztott csemege kukoricán és a sertésmájon át a kerékpárgumikig. A kereskedelmi háború kirobbanása óta először az amerikai nyersolajra is pótvámot vezetett be Kína, 5 százalékos mértékűt. A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint az újabb termékekre kivetett pótvámokkal az Egyesült Államok megsértette az amerikai és a kínai elnök oszakai találkozóján kötött megállapodást.
Peking leszögezte, hogy határozottan megvédi jogos érdekeit, összhangban a WTO szabályaival. A két elnök, Donald Trump és Hszi Csin-ping június végén abban állapodott meg, hogy felújítják a kétoldalú tárgyalásokat az átfogó kereskedelmi egyezményről, és a tárgyalások időtartama alatt tartózkodnak az egyoldalú intézkedésektől. Trump elnök azonban augusztus 1-jén váratlanul bejelentette, hogy elégedetlen az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások alakulásával, ezért elrendeli, hogy szeptember 1-jétől vessenek ki 10 százalékos pótvámot évi 300 milliárd dollár értékű kínai termékre. Megtorlásul Kína büntetővámot vetett ki 75 milliárd dollár értékű amerikai árucikk importjára. Emiatt aztán Donald Trump tovább emelte a kínai importra kivetett vámokat. A tavalyi, több nagy hullámban érintett, évi 250 milliárd dollár értékű kínai árucikk esetében 25 százalékról 30 százalékra, a maradék 300 milliárd dollár értékű áru esetében pedig 10-ről 15 százalékra srófolta fel a pótvámok mértékét.
