A nyugdíjak nagysága tekintetében Magyarország véletlenül sem tartozik Európa, s különösen az Unió favoritjai közé. Honunkban az idős korúak járandósága messze elmarad a fejlett országokéhoz képest, de még régiónkban, Közép-Kelet-Európában sem állunk igazán fényesen.
Nem dicsekedhetünk egyelőre a nyugdíjainkkal
Nálunk egy öregségi nyugdíjas átlagosan 115.786 forintot kap. A férfiak öregségi nyugdíja ennél tízezer forinttal több, a nőké hatezer forinttal kevesebb volt. Nem messze, a szomszédoknál, Ausztriában, ezer eurónál többet kasszírozhat egy nyugdíjas. Mint megírtuk a hollandoknál például úgy áll a dolog, hogy a nyugdíj alsó határának el kell érnie a minimálbér hetven százalékát, házaspárok esetében az ötven százalékát. Itt sem kell aggódniuk a nyugdíjasoknak, hogy esetleg éhen halnak, ez a minimálisan járó nyugdíj is felette áll az ezer eurónak.
A nyugdíjak karban tartása minden országban társadalmi érdek, ám nem kis feladat. A rendszerek többségében az aktív korosztályoknak kell előteremteniük azt az összeget, amelyet az állam nyugellátás címen kifizet az öregeknek.
Ez Magyarországon is így van. Akad azonban egy figyelemreméltó tendencia. Nevezetesen az, hogy az utóbbi esztendőkben alaposan megcsappant kis honunkban a nyugellátásban részesülők száma. Ennek okai közismertek. A tény azonban tény, miközben még nem is olyan régen több mint hárommillió ember nyugdíjának előteremtése volt az állam kötelezettsége, mára számuk a kétmillió közelébe süllyedt, ami nem kis változás.
Azonkívül Magyarország – a központi statisztikai adatok szerint – kiheverte a gazdasági válságot, tehát több juthatna éppen nyugellátásra is. Itt jöhet persze szóba, engedik-e ezt a magyar jogszabályok?
Az utóbbi években több olyan módosítás történt, ami jelenleg, mondhatni, kizárólag az infláció mértékéhez igazítja az emeléseket. Az infláció alacsony, tavaly például szintén a központi statisztikák szerint magas volt a gazdasági növekedés. Ezt úgy is lehet viszonylag egyszerűen értelmezni, jelentősen nőtt a gazdaság, ám a nyugdíjasok ellátmányának fejlődése messze nem követte ezt a folyamatot. Azaz a társadalmi többlettermék elosztásánál, kevesebb került az ő asztalukra.
Matematikailag annyi jár, mint korábban
Ennek részletei ismertek. Kiderülnek az idén szokatlanul korábban immár elfogadott költségvetésből.
Jövőre 1,6 százalékos nyugdíjemelés lesz. Jelenleg nagyjából százhúszezer forint az átlagnyugdíj. Tekintsünk el attól, hogy legtöbben ennél jóval kevesebbet kapnak, s nézzük meg, mire is elegendő ez a havi nagyjából kétezer forintos plusz?
Ha matematikailag nézzük, akkor valójában semmire, hiszen csupán arra hivatott, hogy egy-egy nyugdíjas annyit vásárolhasson mint egy esztendővel ezelőtt. Neki ugyanis az elosztásból a jelenlegiek szerint csupán annyi jár, mint korábban. Mi legalábbis nem ismerünk olyan új szabályokat, amelyek a megtermelt nemzeti jövedelemből többhöz juttatnák ezt a nem kis réteget.
Ahhoz tehát, hogy egy-egy nyugdíjas, mondjuk a havi kétezer forint többletnyugdíjból, teszem azt, másfél kilóval több disznóhúst vásároljon (csireklábból bármennyire drágul, persze többet is lehetne), kiadásainak más területén kellene visszafognia magát.
Hiányoznak az érdekképviselő erős civilszervezetek
Egyértelmű dolog az is, hogy Magyarországon nem igazán működnek azok a civil szerveződések, akár intézményesített formában is, amelyek az ugyan csökkenő, ámde mindmáig jelentős számban élő nyugdíjasok érdekeit képviselhetnék. A helyzet ma Magyarországon az, hogy nyugdíjas kérdésekben azok a generációk döntenek zömmel, akik nagyon visszafogottan fogalmazva, nem igazán érdekeltek az ügyben.
Mindenki megöregszik egyszer, s akár még nyugdíjas is lehet. A nyugellátás ügyében azonban – a magyar politikusok mentségére – egész Európában gond van. Mindenütt öregszik a társadalom, s ezzel az aktív korosztályok felelőssége is.
Mindazonáltal az is gond, hogy az időskorúak helyzete visszatérően politikai kérdés is. Elismerjük, vagy tagadjuk, átfogó nyugdíj reformot keresztülvinni ma mindenütt komoly politikai kérdés. A választópolgárok nagy és fajsúlyos rétegét alkotják az idős emberek. Nekik ígérni általában politikailag kifizetődő dolog.
Ráadásul a nyugdíjreform nem lehet sohasem rövidtávú program. Márpedig manapság a politika inkább relatív rövid időszakra tervez. Gyakran hiányoznak – határozottan sajnálatosan – a kormányokon, a politikai kurzusokon átívelő programok.
