– Komolyan mondom, meglepődtem – magyarázza N. István, hódmezővásárhelyi vállalkozó. – Betöltöttem az idén a hatvankettedik életévemet. Először megbíztam egy irodát a nyugdíj ügyintézéssel, de olyan bonyodalmas volt, hogy végül saját magam jártam utána a dolgoknak. Kevés bejelentett évem volt, de végül mégis összejött, annyi, hogy havonta csaknem 60-70 ezer forint járandóság érkezik majd a számlámra. Őszintén mondom, ennyire nem számítottam, de volt egy-két kiugróan magas jövedelmű évem, ami szerintem alaposan megdobta a nyugdíjamat. Telente elég lesz a gáz és villanyszámlára a pénz, amúgy pedig dolgozom tovább…
Leggyakoribb a 75 000 forintos átlag
A nyugdíjasok jelentős része nem ennyire elégedett, ami egyáltalán nem meglepő. Jóllehet a hárommilliós magyarországi idős létszám mára régen a múlté, a 2011-es népszámlálás szerinti 2 331 000 hatvan évesnél idősebb ember többségének azonban alaposan fáj a feje a megélhetés miatt. Jelenleg 2 008 700 ember, a teljes ellátást számítva, havonta átlagosan 113 053 forint öregségi nyugdíjat kap. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok száma 1 901 873.
Emlékezetes botrányt kavart a hír, hogy az 1957-58-as évek belügyminisztere, Biszku Béla, aki túl enyhének tartotta a forradalmárok büntetését, havi 642 ezer forintos nyugdíjat kap. A Heti Válasz című lap akkor utána járt a dolognak, kiderítette: a kommunista politikus – az özvegyi nyugdíjjal együtt – 240 ezer forint nyugdíjat könyvelhet el. Ez persze így is háromszorosa a több mint 2,5 millió ellátott járandóságának.
Gond az is, hogy a magyar lakosság többsége úgy gondolja, tud bánni a pénzzel. Egy idő után kiderül, a hozzáértés leginkább a pénz elköltésében nyilvánul meg. A legtöbb háztartás bevételi és kiadási sémája (cash-flow) egyszerű, a pénzügyi elképzeléseire jellemző a rövid távúság és a stratégia teljes hiánya.
Egy pénzügyi szakember azt írta a minap: ,, A forrásteremtés izgalmas téma. A legtöbb ember a jövedelme 20 százalékának hova tűntét már a hónap végén nem képes megmagyarázni. Ezer forint felesleges kiadás naponta – anélkül hogy észrevennénk? Ez az összeg egy 30 éves embernek – a költségekkel és 12 százalék hozammal számolva – 60 millió forintos (nem elírás) egyéni nyugdíjalap kialakítását tenné lehetővé.
Vajon gondolkodunk-e előre?
– A magyar emberre nem igazán jellemző az öngondoskodás és az előtakarékosság szándéka – válaszol a kérdésre Virág Ferenc, a Random Capital Zrt. elnök vezérigazgatója. – Sokkal inkább a rövid távú haszon megszerzése és persze ennek a haszonnak a felélése a jellemző. Pedig vannak a részvénykereskedelemmel kapcsolatos okos konstrukciók. Ilyen például a TBSz. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, ha valaki mondjuk befizet az értékpapír számlájára egy jelentősebb összeget és azt öt évig azon tartja, nyugodtan kereskedhet vele, a haszna teljesen adómentes lesz.
– De említhetem a NYESZ-t, azaz a Nyugdíj-előtakarékossági Számlát is. Ez egy államilag támogatott, hosszú távú, mégis rugalmasan kezelhető befektetési forma. Ez a történet arról szól, ha a befektető a nyugdíjba vonulásáig nem szünteti meg számláját, évente 20 százalékos, előtakarékossági állami támogatáshoz juthat (maximálisan 100 ezer forintig, illetve ha 2020 előtt éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt akkor 130 ezer forintig), aktívan kereskedhet, akárcsak egy normál értékpapír számlán, hosszú távú befektetéseit is tarthatja Nyugdíj-előtakarékossági Számlán. Arról nem is beszélve, hogy kamat- és árfolyamnyereség-adó mentességet kap a számlán elért hozamon, 10 év eltelte után.
Bármilyen furcsa, a tíz év előtakarékosság egyáltalán nem rövid időszak. A minap jelent meg egy alapos elemzés az unión belüli egészségügyi egyenlőtlenségekről. Eszerint a férfiak várható élettartama tekintetében Észak-Magyarország hátulról a harmadik. A 2013. szeptemberre elkészített, az EU-n belüli egészségügyi egyenlőtlenségekről szóló munkaanyag szerint a férfiak várható élettartama tekintetében Litvánia a sereghajtó 67,8 évvel, utolsó előtti Lettország 68,3 évvel és hátulról harmadik 68,9 évvel Észak-Magyarország. Ami szomorú, a teljes magyarországi kép sem sokkal jobb.
Mire számíthat a magyar férfiember?
Az idén nyugdíjba menő korosztály átlagosan hét év panzióra, a hatvanöt évre emelkedő korhatár után négyre.
Ettől függetlenül gondolkozni kell. A nyugdíjra készülőknek a paternalista államba vetett hitét előbb-utóbb fel kell, hogy váltsa a piaci gondolkodás. Különösen ilyen helyzetben, mint a mostani. Amikor a sorozatos alapkamat csökkentés után dől ki a pénz a bankszámlákról, s szakértők vélekedése szerint biztosítási és befektetési alapok felé áramlik.
Nem meglepő, hogy a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) arról adott hírt: folytatódott a vagyon gyarapodása a befektetési alapok piacán júliusban is, így a 2013-as esztendő első hét hónapja igazán örömteli képet mutat.
A világ tőzsdéi emelkedtek, a fejlett piacok erősebben, a fejlődő piacok pedig mérsékeltebben. Ezzel szemben a magyar index csökkent. A forint némileg erősödött a dollárhoz képest, de az euróhoz képest csökkent, átlépve a 300 forintos határt.
A befektetési alapok piacán a hónap nyertesei a vegyes alapok és a tőkevédett alapok voltak. A növekedés mérsékeltebb volt, mint az első félévben, de nagyobb, mint az előző hónapban.
A BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 74 milliárd forinttal, azaz 1,8 százalékkal növekedett júliusban. A hónap végén a BAMOSZ tagok összesen 4206 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
