A NAK tájékoztatása szerint Győrffy Balázs közölte, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban várhatóan a visszatérítendő támogatásokra helyeződik a hangsúly. Ezért a termelőknek egyre inkább piaci viszonyok között kell majd helyt állniuk.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Ez csak a versenyképesség javításával és a gazdák közötti összefogás megteremtésével valósulhat meg – hangsúlyozta a NAK elnöke. Kiemelte: a kamara ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközével segíti a támogatások lehívását, és azok hatékony felhasználását.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint robbanásszerű technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi az agráriumban. Így fontos, hogy a kisgazdaságok is kihasználják az innováció biztosította előnyöket, ehhez szintén elengedhetetlen az integráció – olvasható a tájékoztatásban.
Határon túli kapcsolatok
A határon túli agrárkapcsolatok fejlesztését kiemelt feladatként kezeli a magyar agrártárca – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára pénteken a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn.
Az FM tájékoztatása szerint a szaktárca 2015-ben 45 millió forinttal támogatta a határon túli partnerszervezetek által megvalósított főbb programokat. Ez az összeg az idén több, mint duplájára, 100 millió forintra emelkedett – emlékeztetett az államtitkár.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Felidézte, hogy a Kárpát-medencei magyarság egységes jövőjének építése érdekében az FM 2012-től kezdte kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait. Kiemelte, hogy a tárca támogatta a határon túli magyar agrárszervezetek létrehozását a Felvidék, Muravidék, Horvátország, Partium és Erdély területén. A minisztérium által kiépített kapcsolatrendszeren keresztül az FM segíti a határon túl élő magyar gazdák problémáinak megoldását.
A Kárpát-medencei léptékű agrárfejlesztésnek, a vidéki térségek felemelkedésének, a szülőföldön való maradásnak az agrárium, a vidékfejlesztés a jövőben meghatározó területe kell, hogy legyen – hangsúlyozta.
A határon túli magyarság mintegy 70 százaléka él vidéken, és ennek közel egyharmada teljes egészében vagy részben mezőgazdasági tevékenységet folytat és tartja el ebből a családját.
