A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint a fogyasztói árak márciusban 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, februárhoz képest pedig átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az utóbbi egy évben a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, míg a dohányáruk és szolgáltatások drágultak. A szezonálisan kiigazított havi maginfláció márciusban 0,1 százalékra emelkedett az előző mínusz 0,1 százalékról, az éves maginfláció viszont 0,1 százalékponttal 2,7 százalékra csökkent.
Talán lesz 2 százalék év végére
Ismét meglepetést okozott, hogy a várakozások alatt maradt a márciusi áremelkedés üteme Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint, aki elmondta, éves alapon 0,3 százalékot vártak. Az alapinflációs folyamatok visszafogottságára utal az is, hogy a maginflációs mutató is csökkent – mondta.
Lassú, visszafogott emelkedéssel szerinte az év végére 2 százalék közelébe gyorsulhat a mutató, de így is jóval a 3 százalékos cél alatt marad. Hozzátette: éves átlagban az infláció nem fogja elérni az 1 százalékot sem, ezért várhatóan lefelé módosítják az Erste előrejelzését. Nyeste Orsolya szerint havi szinten az eltérés oka az lehetett, hogy a ruházati cikkek és a szolgáltatások drágulása visszafogottabb volt. Éves összevetésben csökkentek az élelmiszer- és a háztartási energia árai, ez utóbbiban jelentős a rezsicsökkentések hatása, de a benzin is olcsóbb lett.
„Komoly dezinfláció zajlott Magyarországon az elmúlt hónapokban, évben” – fogalmazott az elemző. A 2015-ös év szólhat a 3 százalékos jegybanki inflációs cél megközelítéséről, de sok minden függ az árfolyamtól, a növekedési kilátásoktól, és az importált infláció alakulásától is.
Nyár után ugrik egyet az adat
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a vártnál alacsonyabb márciusi inflációs adat döntő részben az élelmiszerárak visszafogott emelkedésére vezethető vissza. A szakértő úgy véli, áprilisban még hasonlóan alacsony maradhat az infláció, elsősorban az újabb rezsicsökkentés hatására, majd nyár végéig enyhén emelkedhet a mutató, de még egy százalék alatt lesz. Az év végére viszont nagyobb ugrásra számít amiatt, hogy a tavalyi rezsicsökkentések hatása kikerül a bázisból, így az év utolsó hónapjaiban 2-3 százalék közé kerülhet a fogyasztói árindex. Jövőre 3 százalék körüli inflációra számít a Raiffeisen elemzője.
Török Zoltán az alacsony infláció, valamint a forint erősödése alapján jó esélyt lát arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank áprilisban további 10 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. A kamatcsökkentésnek véleménye szerint leginkább a tőkepiaci hangulat számottevő romlása és ezzel összefüggésben a forint gyengülése szabhat gátat, az infláció pedig csak kisebb részben befolyásolja a monetáris tanács döntését. Hozzátette, hogy a kamatcsökkentési ciklusnak már közel a vége, de egyértelműen még nem jelenthető ki, hogy leáll.
Újabb kamatcsökkentés jöhet
A gyakorlatilag változatlan fogyasztói árak és a pozitív, támogató környezet miatt további kamatcsökkentést várunk. A rövid távú állampapírok esetében ezért még hozamcsökkenésre lehet számítani. A hosszú távú kötvényeknél azonban az elmúlt hetek hozamcsökkenése után már a hozamok emelkedése valószínűsíthető – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A márciusban gyakorlatilag változatlan fogyasztói árak és az MNB inflációs jelentésében legutóbb előre vetített inflációs kilátások miatt szinte biztosra vehető, hogy még egy kamatvágásról dönt a Monetáris Tanács. Ezt a várakozásunk erősíti, hogy a optimista nemzetközi hangulat és az S&P Magyarországra vonatkozó ajánlásának javítása miatt jelenleg kifejezetten pozitív, támogató a környezet az újabb lazításhoz. Emellett az euró 305-306 forintos árfolyama is bőven teret enged a további kamatcsökkentésnek – mondta el Horváth István.
A befektetési szakember szerint az említett okok miatt még egy kamatcsökkentés van kilátásban, ezért a rövid távú államkötvények esetében még hozamcsökkenésre lehet számítani. A hosszú kötvényekkel szemben azonban nem vagyunk optimisták, mivel az utóbbi hetek hozamcsökkenése után már hozamemelkedés várható – mondta el az elemző.
Dicséri a gazdaságpolitikát a minisztérium
Az NGM közölte: a mérsékelt infláció a kedvező világpiaci élelmiszer és üzemanyag áraknak, valamint a gazdaságpolitika intézkedéseinek, az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének és a második rezsicsökkentésnek köszönhető. Az alacsony infláció nem csak az egyszeri kormányzati intézkedések és a szerencsés külső hatások eredménye, a magyar gazdaságot is rendkívül mérsékelt árdinamika jellemzi. Ez a jövedelmek értékállóságának megőrzésével segíti a belső fogyasztás élénkülését és kiszámítható üzleti környezetet teremt a vállalkozások számára is – emelte ki a minisztérium.
Hosszú távon kulcsfontosságú, hogy az inflációs várakozások is mérséklődtek, ami hozzájárul a tartós árstabilitáshoz. A belső kereslet élénkülésével, az egyszeri hatások megszűnésével az infláció várhatóan mérsékelten emelkedik, de jelentősen elmarad a jegybank 3 százalékos középtávú céljától. A magyar inflációs adat a régióban is a legalacsonyabbak között van: Szlovákiában -0,1 százalék, Lengyelországban 0,7 százalék, Csehországban 0,3 százalék, Romániában 1,3 százalék, és alacsonyabb az euróövezetben mért 0,5 százalékos márciusi értéknél is – olvasható a tárca közleményében.
