Egy hónap múlva ülnek össze
Sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság osztrák tagja elmondta, hogy a találkozót a tervek szerint július 12-13-án tartják Kijevben. Hahn kitért az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentességének vasárnapi életbe lépésére is, amelynek kapcsán kijelentette, végre meghozta az eredményét az utóbbi évek rendkívül átfogó reformfolyamata Ukrajnában. Hozzátette, a vízummentesség az EU és Ukrajna állampolgárainak egyaránt érdeke.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Az uniós biztos emellett üdvözölte, hogy nemrég a holland parlament mindkét háza megszavazta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálását, amelyet az ország lakossága korábban népszavazáson elutasított.
Fókuszban a keleti partnerek
Johannes Hahn arról is beszámolt, hogy november 24-én csúcsértekezletet tartanak az EU és az úgynevezett Keleti Partnerség országai között Brüsszelben. Mint közölte, az ülés helyszínének kiválasztása azt jelzi, hogy nem csak az unió keleti tagállamai érdekeltek a Keleti Partnerség országainak – Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna – stabilitásában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hangsúlyozta, hogy az említett országok stabilitása nagyban függ azon reformok előrehaladásától, amelyekre számos területen szükség van a jogállamiságtól a gazdaságig. Hahn a sajtótájékoztatón beszélt a szerb uniós csatlakozási tárgyalások állásáról is, és kiemelte, Belgrád jó úton halad az integráció felé. Elmondta, várhatóan hamarosan megnyitják a csatlakozási tárgyalások újabb két fejezetét.
Újabb fejezeteket nyitnak meg
Sajtóhírek szerint június 20-án fogják megnyitni az újabb két fejezetet Szerbiával: a szellemi tulajdon törvényi szabályozására vonatkozó 7-est és a vámunióról szóló 29-est. A biztos leszögezte, az Európai Uniónak fontos érdeke a nyugat-balkáni országok későbbi csatlakozása, amelyben számottevő haladás tapasztalható.
Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak összesen 35 témafejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon, milyen ütemezésben veszik át, építik be saját nemzeti jogrendjükbe az egyes területeken addig született uniós joganyagot.
Kevesen éltek a lehetőséggel
Az Európai Unióba utazó ukránoknak mindössze a 2,8 százaléka használta ki vasárnap, azaz az első napon az életbe lépett vízummentességet – közölte hétfőn a kijevi külügyminisztérium konzuli osztálya. A beérkezett adatok szerint vasárnap helyi idő szerint éjjel 11 óráig 59 627 ukrán állampolgár utazott be európai uniós országba, közülük viszont csupán 1682-en vízum nélkül, miközben 11 237-en már biometrikus útlevéllel utaztak. Megfigyelők szerint ez arról tanúskodik, hogy sok ukrán még kiváltotta a vízumot a biztonság kedvéért.
Az ukrán állampolgárok közül egyébként vasárnaptól azok utazhatnak vízummentesen az EU-ba, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, valamint utasbiztosítással, és meghatározott összegű pénzzel maguknál. Utóbbit minden uniós tagállam maga határozza meg, vagyis azt, hogy mekkora összeggel kell rendelkeznie a beutazónak.
Tegnap lépett életbe
Az Európai Parlament április 6-i strasbourgi plenáris ülésén szavazta meg az ukrán állampolgárok szabad uniós beutazását biztosító vízummentességet, amely június 11-én lépett életbe. A vízummentes utazás az Európai Unióba volt az a kézzel fogható és rövid távon elérhető előny, amelyet az ukrán lakosságnak az európai integrációs irányvonalat támogató része várt, és amiért a Jevromajdan elnevezésű tüntetéssorozat elindult 2013 őszén, miután az uniós társulásra történő felkészülési folyamatot váratlanul leállította az akkori államfő, a jelenleg Oroszországban bujkáló Viktor Janukovics és kormánya.
A véres Majdan-tüntetések 2014 februárjában értek véget, miután a parlament menesztette Janukovicsot az elnöki posztról. Az új kijevi vezetés – élén a 2014 május végén megtartott előrehozott elnökválasztáson győztes Petro Porosenko új államfővel – ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz a vízummentes utazás mihamarabbi eléréséért. Az ukránok számára ez most, három és fél év után vált valóra.
Lépniük kellett volna
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter közben hétfőn egy tévéinterjúban kijelentette, hogy Ukrajnának már régóta be kellett volna vezetnie a vízumkényszert Oroszországgal szemben, amit a tárca alapvetően támogat. Rámutatott ugyanakkor arra a problémára, hogy ez a lépés hátrányosan érintené az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élőket, akik – mint fogalmazott – onnantól fogva csak vízummal léphetnének saját hazájukba.
Oroszország az addig Ukrajna részét képező Krím félsziget 2014-es elcsatolása után olyan intézkedéseket hozott, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy az ott élők megtartsák ukrán állampolgárságukat, ezért a krímiek zöme felvette az orosz állampolgárságot.
